Mennyi ember, mennyi csillog�s. Mennyi �larc.
- Mit keresek �n itt?- k�rdezte mag�t�l a n�, amikor bel�pett a terembe.
El�tte t�ncol�, arctalan emberek sokas�ga.
- Ez a giccs nem nekem val�, hanem a h�gomnak Narciss�nak �s �n m�gis itt vagyok. Itt �llok az ajt�ban, hossz� v�r�s ruh�ban, maszkkal az arcomon, �s senki nem ismer fel – gondolta mag�ban
Elindult. Nem tudta merre, csak �rezte, hogy nem k�pes egy helyben maradni. Kik ezek az emberek?
Elhaladt mellette egy pinc�r. A t�lc�j�n pezsg�spoharak sorakoztak.
-V�rjon! - ki�ltott ut�na, � meg�llt �s a n� egy hajt�sra megivott egy poh�r pezsg�t. A harmadik ut�n m�r nem �rezte mag�t annyira k�nyelmetlen�l.
Megl�tott egy festm�nyt a falon. Egy hossz� sz�ke haj� f�rfit �br�zolt. M�g a festm�nyen kereszt�l is l�tni lehetett a tekintet�ben l�v� b�szkes�get �s len�z�st. El�gedetten mosolygott a t�ncol�kra.
-T�ncolunk? - �rintette meg valaki finoman a karj�t.
Megfordult.
Egy maszkos ember �llt el�tte, de Bella egyb�l felismerte �t. A f�rfi volt az, a festm�nyr�l. Egy f�rfi, aki az eg�sz m�ltj�t beh�l�zta �s most a jelenben sem hagyja b�k�n. Talpig feket�ben volt, ami er�s kontrasztot alkotott s�padt b�r�vel �s tejf�lsz�ke haj�val.
- Igen- mondta a n�.
A f�rfi �tkarolta a derek�t, � pedig a Lucius nyak�t.
- Mi�ta is? - k�rdezte Bella
- H�rom �ve – felelte - Jaj Bella, h�rom hossz� �v n�lk�led… az �rint�sed n�lk�l - keze lejjebb v�ndorolt Bellatrix derek�n.
Fels�hajtott.
-Lucius… - kezdett bele Bella, de a f�rfi a sz�j�ra tette a mutat�ujj�t.
- Annyi mindent akarok mondani neki. H�rom �v hossz� id�. Lucius n�lk�l v�gtelen hossz�nak t�nt. El akarom mondani neki, hogy �jszak�nk�nt v�resre karmoltam a karjaim, annyira hi�nyzott. Tudnia kell, hogy szeretem - gondolta k�ts�gbeesetten Bellartix
Lucius mag�hoz szor�totta �t. Bella azt hitte megfullad a v�gyt�l. V�gyott Lucius cs�kjaira, az �rint�s�re, a nevet�s�re.
Az els� szerelem sosem m�lik el. Neki Lucius volt az els�.
- Azt nem tudom, hogy � szeretett e valaha, de ez nem is sz�m�t. Amikor feles�g�l vette Narciss�t egy vil�g d�lt �ssze bennem. A sz�let�semt�l fogva tudtam, hogy Lucius v�g�l a h�gom� lesz, �s nekem Rodolphushoz kellett mennem. De nem tudtam elfogadni a dolgot. A Sors gy�zedelmeskedett felettem. M�gis t�bb id�t t�lt�ttem Lucius t�rsas�g�ban, mint ak�rki m�s a vil�gon. Ott voltam mellette a gy�l�seken, a csat�kban, a b�rt�nben, az �gyban. Minden�tt – ez a gondolat f�jdalommal �s el�gedetts�ggel t�lt�tte el Bell�t.
- Szeretlek - suttogta a f�rfi f�l�be
Lucius megr�k�ny�dve r�n�zett, majd szenved�lyesen megcs�kolta. Nem �rdekelte �ket, hogy ak�rki megl�thatja, mit csin�lnak. Az sem, hogy Narcissa mit sz�l, ha ez kider�l. Ki voltak �hezve egym�sra.
- Bella…
- F�lmegy�nk? - k�rdezte a n�
Lucius b�lintott, �s k�zen fogta �t.
Felmentek ez emeletre.
Bella szerette a Malfoy- k�ri�t. Rideg volt, de egy id� ut�n, miut�n t�bb id�t elt�lt�tt itt egyre otthonosabb� v�lt. Semmi sem volt olyan, mint els� pillanatra l�tszik.
Az egyik vend�gszob�ba mentek. A legszebb helys�g volt a h�zban. Hatalmas kov�csoltvas francia�gy v�rta �ket.
Lefek�dtek az �gyra. Levett�k egym�sr�l a maszkot.
- Nem sokat v�ltozott h�rom �v alatt. A szem�ben m�g mindig ugyanaz a „hideg t�z” �g, mint azel�tt –�llap�totta meg mag�ban Bellatrix
Lucius sz�ja el�gedett mosolyra h�z�dott.
Megcs�kolta a n�t. V�gigsim�tott a karj�n, az oldal�n, m�g v�g�l keze a cs�p�j�n �llapodott meg. Azt�n levette r�la a ruh�t, �s v�gigsim�tott a b�r�n. Az �rint�se olyan volt, mint a t�z perzsel�se.
Bella levette Luciusr�l az inget �s v�gignyalt a mellkas�n.

- Nem l�ttad Luciust? - k�rdezte Narcissa egy vend�gt�l a b�lteremben.
- Nem – v�laszolta - Vagy… nem is tudom. Milyen ruh�ban volt?
-Feket�ben.
- Mintha l�ttam volna egy fekete ruh�s embert v�gigmenni a termen. Olyan haja volt, mint az �v�. Viszont nem hiszem, hogy � volt, mert egy n�vel ment.
- Milyen n�vel? Merre? - k�rdezte Narcissa higgadtan
- Egy piros ruh�ssal. Hossz� fekete haja volt. J�l n�zett ki. Az emelet fel� mentek. De nem biztos, hogy Lucius volt a f�rfi.
- K�sz�n�m - mondta Narcissa �s elindult a l�pcs� fel� - Most megvagytok - tette hozz� mag�ban.


Meztelen�l fek�dtek egym�son
- Lucius… el kell mondanom valamit - kezdett bele Bella
- Mit? - k�rdezte a f�rfi, �s �t�lelte a n�t.
- Szeretlek.
- Ezt ma m�r mondtad - jegyezte meg Lucius
- Tudom. Csak nem v�laszolt�l.
- Nem is fogok.
- Mi�rt?- k�rdezte Bella
- Azt hittem, tudod a v�laszt.
- N�lad soha semmit nem lehet tudni - mondta Bella.
Ez a megjegyz�s el�gedetts�ggel t�lt�tte el Luciust. M�g az az ember sem ismeri, akivel �lete nagy r�sz�t let�lt�tte. �s m�g �nmag�nak sem merte bevallani, hogy...tal�n az egyetlen, akit mag�n k�v�l szeretett az Bella volt.
- Megvagytok - nyitott be Narcissa
Elkerekedett szemekkel n�ztek egym�sra, m�g v�g�l Narcissa bement a szob�ba, �s bez�rta maga m�g�tt az ajt�t.
- V�gre… mindig tudtam, hogy van k�ztetek valami, csak mindig olyan �gyesek voltatok, hogy eddig nem kaptak rajta titeket. Ejnye- bejnye n�v�rk�m, h�t szabad �gy b�nni a h�gocsk�ddal? R�j�ttem, hogy Lucius mi�rt nem engedte, soha, hogy ak�rki itt aludjon, ebben a szob�ban - mondta Narcissa el�gedetten mosolyogva, mik�zben el�vette a var�zsp�lc�j�t - M�g utolj�ra mondhattok egym�snak valamit - tette hozz�.
- Nem teheted ezt! - mondta Lucius
- Mi�rt?
- Mert �n azt mondtam.
- Innent�l kezdve az van, amit �n mondok - mosolygott kaj�nul Narcissa - Sz�val? Semmi utols� mondat?
Bella �s Lucius �sszen�zett. Annyi mindent akartak egym�snak mondani.
- Szeretlek - suttogta Lucius, csak annyira, hogy Bella hallhassa. - Eddig �larc m�g� rejtettem az �rz�seim. Ismerem Narciss�t, tudom, hogy meg fog �l…
- Avada kedavra - mondta ki az �tkot Narcissa �s Lucius holtam esett Bella karjaiba.
- LUCIUS! - zokogta Bella
- Te j�ssz, n�v�rk�m. Egy�tt szenvedtek majd a pokolban - Narcissa hangj�b�l s�t�tt a gy�l�let.
- Te is k�vetni fogsz minket - mondta Bella
- Avada kedavra – suttogta Narcissa �s visszament a b�loz�khoz.
Bella �s Lucius ott fek�dt egym�s karjaiban.
Mosolyogtak.
Boldogan haltak meg.
Lucius v�gre megmondta, amit eddig nem mert. F�lt, hogyha egyszer �szinte lesz valakivel, az vissza�l vele.
Bella v�gre hallotta azt a sz�t Luciust�l, amire eg�sz �let�ben v�rt.
Hal�luk pillanat�ban tudt�k, hogy �r�kre egym�ssal lesznek. M�r semmi sem v�laszthatta sz�t �ket.