10 dolog, amit ut�lok abban, hogy vissza kell menni a Roxfortba:


1. �jfent el kell viselnem im�dott h�zt�rsaim. Fantasztikus �s felemel�, nem? Mi�rt ker�ltem a Mardek�rba? Tuti defektes volt a S�veg, amikor engem osztott be.

2. Megint el kell t�rn�m Lucius Malfoy �s Bellatrix Black t�rsas�g�t. �ll�t�lag �n j�ban vagyok vel�k, de ink�bb fojtom bele magam egy kan�l v�zbe, minthogy megint egy�tt l�gjunk. Hab�r… nincs m�s v�laszt�som.

3. Hallgathatom Lucius aranyv�r- m�ni�j�t. Az �r�letbe kerget vele. Most komolyan, mit sz�m�t a sz�rmaz�s?

4. Reggel kor�n kell kelni. A hal�lom. R�ad�sul a pince miatt mindig hideg van.

5. A vonat�t. Sz�rny�, �s borzalmas, k�sz�nhet�en a klausztrof�bi�mnak, ami el�g gyakran el�j�n.

6. Mindenki elv�rja t�lem, hogy j� legyek… nem, nem is ez a legmegfelel�bb sz�… nem j�, hanem… t�k�letes l�nya any��knak. Nem tudok olyan lenni, mint �k… nem akarok sz�rmaz�sm�ni�s, p�nzf�gg�, mag�t elitnek k�pzel� sznob �s ez�ltal sz�nalmas senki lenni.

7. A b�ty�m �s Lucius legjobb bar�tok, ez azt eredm�nyezi, hogy Lucius MINDENT tud r�lam. Nem egy j� dolog, f�leg, hogy � ezt ki is haszn�lja…

8. Sirius Black. Bell�csk�cska unokates�ja. Mivel �k ut�lj�k egym�st Sirius engem is ut�l, �s mindent elk�vet, hogy ezt �reztesse velem. Annyira de annyira elegem van! Nem �n tehetek arr�l, hogy Bella olyan, amilyen.

9. James Potter. A du� m�sodik fele, �lland�an Siriussal m�szk�l �s h�denagyfi�nak k�pzelik magukat. Sz�nalmas.

10. K�t sz�: kviddicsbajnoks�g �s pontverseny. Kviddicsezni j�, szurkolni m�g jobb, de nem k�ne k�kre meg lil�ra verni a m�sikakat, puszt�n az�rt, mert az a csapat nyert, aminek �k szurkoltak. A pontverseny is h�lyes�g, csak a rivaliz�l�s folyik minden�tt, �s mindenki ut�l mindenkit.



- Alana kisasszony �bredjen, mindj�rt k�sz a reggeli – j�tt be a szob�mba Emma, a szobal�ny.
- Nem akarom! – ny�gtem �s �tfordultam a m�sik oldalamra. – �s nem Alana, hanem csak Lana.
Emma odament az ablakhoz �s sz�th�zta a f�gg�nyt.
- De de kisasszony. �s �r�lj�n, hogy nem a h�ziman� �bresztette a sip�toz�s�val.
- Meg fogok vakulni ebben a f�nyben! – mondtam a takar� al�l.
- M�g fel sem kelt teljesen a Nap. Kimegyek, k�sz�lj�n el, �s sz�ljon ki, ha j�hetnek a l�d�j��rt.

H�t igen… ez az �n �letem. Gondolom az emberek nagy t�bbs�ge el�gedett lenne, ha olyan �lete lehetne, mint nekem van. H�ziman�k, szobal�nyok, saj�t sof�r… nekem semmit nem jelentenek, az eg�sz csak formas�g.
Morcosan kim�sztam az �gyamb�l, bementem a f�rd�szob�ba �s teleengedtem a mosd�t j�ghideg v�zzel.
- Ajj, mehetek vissza a Roxfortba… b�r… itthon se jobb, sz�val t�kmindegy – mondtam a t�k�rk�pemnek, ami pajkosan r�mkacsintott.
Miut�n v�geztem, fel�lt�ztem, �s lementem az eb�dl�be.
- J� reggelt kisasszony – k�sz�nt Orlando, a sof�r.
- ’Reggelt! Szia anya! – adtam egy puszit anyunak, aki �pp reggelizett.
- Siess az ev�ssel l�nyom, lek�sitek a vonatot.
- Jared?
- M�r reggelizett, felment bepakolni. J� lenne, ha k�vetn�d a p�ld�j�t.
Jajdej�. Mondtam m�r, hogy az a kedvencem, amikor a b�ty�mhoz hasonl�tgatnak?
Gyorsan megreggeliztem, �s felsz�guldottam az emeletre leellen�rizni, hogy t�nyleg mindent betettem-e.
- Lana! – kiab�lt Jared a szob�j�b�l.
- Itt vagyok, ha akarsz mondani valamit, akkor gyere be!
- Nem l�ttad a V�r �s Becs�let c�m� k�nyvem? – d�lt neki az ajt�f�lf�nak. Ha nem a testv�re lenn�k, m�r tuti f�lig belez�gtam volna… f�lhossz� sz�ke haj, z�ld szemek, g�dr�cske az arc�n mosolyog�s k�zben…
- Nem. Nem olvasok aranyv�r-�ltet� dolgokat. Annak itt vagy te.
- Most mi�rt vagy ilyen? – k�rdezte.
- Milyen?
- Egyb�l leoltasz. Sz�l�sszabads�g van, na de hogy ennyire?
- Jaj Jared!
- Nyugi hugi, nem akartalak kiakasztani – emelte fel a kezeit v�dekez�leg.
- Bocs, m�r megint felkaptam a vizet, ne hari – �leltem meg.
Amikor ketten vagyunk t�k j� fej, meg szeretem is, de ha ott van Lucius, vagy valamelyik bar�tja egyb�l h�lye bunk�v� v�ltozik.
- Semmi baj – mosolygott.
- K�sz vagytok m�r? T�z perc, �s indulunk! – hallottam a f�ldszintr�l anya hangj�t
- Megyek! – kiab�ltam, kituszkoltam Jaredet a szob�b�l �s m�g bedob�ltam p�r cuccot a l�d�mba. Az, hogy val�sz�n�leg az eg�sz �v folyam�n nem fogom haszn�lni a dolgok fel�t, amiket magammal cipelek, m�s dolog.
Ut�lom, ha valaki helyettem v�gez el valami munk�t, �gyhogy mire letuszkoltam a t�ztonn�s l�d�t a bej�rati ajt�ig el�g rendesen kimelegedtem.
- Mi�rt nem sz�lt, hogy menjek a l�d��rt, kisasszony? – cs�v�lta meg a fej�t Orlando.
- Nem… �rt… egy… kis… testmozg�s – lihegtem.
- Indul�s! – sz�lt be anya az udvarr�l.
- Iz�… Orlando, l�gyszi berakod a kocsiba? – mutattam a csomagomra, mik�zben �din vigyorogtam.
- Persze – mosolygott r�m, �s kilebegtette a l�d�t.
- �n h�lye! – csaptam a homlokomra. �lland�an a nehezebb utat v�lasztom… sim�n lehozhattam volna a l�d�m mindenf�le er�lk�d�s n�lk�l.
- Nem �n mondtam! – ment el mellettem Jared.
Nagy neh�zs�gek �r�n v�g�l siker�lt bepr�sel�dn�nk a kocsiba, ami m�g t�rt�g�t� b�b�jjal ell�tva is sz�k�snek min�s�lt, �s elindultunk a King’s Cross fel�.
- Biztos nem hagytok itthon semmit? – k�rdezte anya.
- Igen – s�hajtottam.
- Max Lana hagyja h�tra a megmaradt agysejtjeit, ugye hugi? – v�gott oldalba kedvenc b�ty�m.
- Jaj Jared, olyan vagy! – hisztiztem.
- Abbahagyni! – d�rrent r�nk apa, �s egyb�l olyanok lett�nk, mint k�t szende �s �rtatlan angyalka.
Ap�m el�g kem�ny di� volt. Tulajdonk�ppen soha nem tett semmit az�rt, hogy megismerjen, �s hogy er�s�tse az apa-l�nya kapcsolatot, �s ez engem m�r egy id� ut�n nem tudott izgatni. M�sr�szr�l pedig f�ltem t�le. Ha b�ntani akart, ott �s �gy tette, ahol �s ahogy a legjobban f�j. Nem testileg sz�vatott, hanem lelkileg, �gyhogy igyekeztem megfelelni az elv�r�sainak, b�r ez nem mindig siker�lt. Persze a b�ty�m t�k�letes volt mindenben. Ny�ron jegyezte el a bar�tn�j�t Christin�t, aki szint�n aranyv�r�. Gondolom apa t�lem is elv�rja majd, hogy „hozz�m m�lt�” t�rsat tal�ljak. Azt hiszi, hogy az�rt, mert neve �s p�nze van � a kisisten, �s mindent befoly�solni tud. M�rpedig a szerelmet nem lehet. Amikor j�n, akkor j�n, �s nem lehet neki ellen�llni. Anya persze mindenben az � elveit k�vette, �s �gy viselkedett, ahogy azt az „aranyv�r-etikett” t�le megk�v�nja. Fantasztikus, nem? Na j� lesz�llok err�l az aranyv�r- baroms�gr�l, csak zavar, hogy nem tudom meg�rteni a n�zeteiket. Biztos bennem van a hiba.
- Itt vagyunk! Hugi! – integetett Jared az arcom el�tt. – Merre j�rsz �ppen?
- Bocs, csak elgondolkodtam. Tudod �N erre is k�pes vagyok, ellent�tben EGYESEKKEL – mosolyogtam r� �rtatlanul.
- Rem�lem tudod, hogy mi lenne, ha any��k most nem lenn�nek itt – mondta h�v�sen, kisz�llt az aut�b�l, �s olyan er�sen csapta be az ajt�t, hogy majdnem kidurrant a dobh�rty�m.
- H�lye idi�ta, ha megs�ket�l�k az a te lelkeden sz�rad.
- Hol �rdekel az engem?
- Abbahagyni! Egy fiatal h�lgy nem besz�lhet �gy – n�zett r�m szigor�an apa. Ink�bb nem v�laszoltam vissza, pedig m�r nagyon a nyelvem hegy�n volt egy j� kis visszav�g�s. Ehelyett feltuszkoltam egy kocsira a l�d�m, �s �r�lten sz�guldani kezdtem a kilences �s t�zes v�g�ny k�z�tt l�v� faldarabnak, aminek egy nagy es�s lett a k�vetkezm�nye, ugyanis a t�loldalon el�llta valaki az utat.
- ��� nem tudsz vigy�zni? Forgalmi dug�t okozol! – poroltam le a tal�rom.
- Jaj ne haragudj, meg�t�tted magad? – k�rdezte megszeppenve egy griffend�les �vfolyamt�rsam.
- Bocs, nem akartam le�v�lteni a fejed, csak egy kicsit rossz passzban vagyok.
- Semmi baj – mosolygott r�m.
Sz�p l�ny volt, hossz� v�r�s hajjal �s z�ld szemekkel. Azt is tudtam r�la, hogy prefektus, �s nagyon j� tanul�.
- Lana Foster – ny�jtottam kezet
- Lily Evans – mosolygott r�m. – Semmi baj – tette hozz� gyorsan.
- ���� Evans, vigy�zz m�g a v�g�n elkapod a Foster- szindr�m�t – hallottam egy kaj�n hangot.
- Kuss legyen, Black! – forgattam meg a szemeim az oda�rkez� k�tf�s csapat l�tt�n.
- Kussz leden Blekk – figur�zott ki.
H�tat ford�tottam nekik, �s odamentem any��khoz.
- Hogy �n hogy ut�lom azt az �ntelt… - kezdtem bele, de ap�nak el�g volt egy pillant�st vetnie r�m, hogy befogjam a pofik�mat.
- Mi t�vozunk, rem�lem j� �vetek lesz, tanuljatok szorgalmasan, a munk�nak meg lesz a gy�m�lcse – kezdett bele apuci a Hegyibesz�dbe, amit m�g �t percig folytatott is. Arra eszm�ltem fel, hogy anya �pp �lelget.
- Azt�n j� legy�l kicsim – mosolygott el, miut�n lesz�llt r�lam.
- Az leszek.
- �s viselkedj �gy, mint egy Foster. Tanulj sokat, �s amint egy rossz sz�t hallok r�lad m�sz Sv�dorsz�gba, a le�nyneveld�be.
M�r csak az hi�nyzott, hogy egy csupa csaj suliba j�rjak, ahol etikettet, meg egy�b „extrafontos” dolgokat tanuljak. �gyhogy j� leszek.
- Nem l�ttad Luciust? – k�rdezte Jared.
- Nem. Menj, �s keresd meg, ha annyira szeretn�d.
- Nem tudom, mi bajod van mostan�ban. El�sz�r a menstru�ci�ra gyanakodtam, de r� kellett, hogy j�jjek, k�t h�napon kereszt�l lehetetlen a dolog.
Ilyenkor van az, hogy nem tudok visszav�laszolni. De most komolyan, mit lehetne erre mondani? Szerintem semmit.
- Lana! Szia! Jared! – j�tt oda Bella, �s mindkett�nk nyak�ba ugrott.
- Hali – k�sz�ntem.
- Nem l�ttad Luciust? – k�rdezte Jared.
- De… valamerre arra van, m�r besz�ltem is vele – mutatott Bella a vonat ir�ny�ba, �s kedvenc b�ty�m volt olyan kedves �s aranyos, hogy lel�pett.
- Mes�lj valamit, mit csin�lt�l a ny�ron? – k�rte Bellatrix.
- Az �sszes dolgot le�rtam neked lev�lben – v�laszoltam.
- Mindj�rt indul a vonat, keress�nk egy f�lk�t, miel�tt be kellene �ln�nk valami s�pred�k mell�.
- Rendben – s�hajtottam. Bella kezdte �tvenni Lucius sz�rmaz�sm�ni�j�t. Naggggyon boldog vagyok t�le. A vonat v�g�ben tal�ltunk egy �res kup�t. Az els� dolgom az volt, hogy kiengedjem Vazult, a kam�leonomat.
- Nem tudom, hogy b�rsz te ezzel �lni – fintorgott Bella.
- K�nnyen �s egyszer�en.
Kiny�lt a f�lke ajtaja �s bej�tt rajta Lucius �s Jared.
- Alana, �r�l�k, hogy �jra l�tlak – cs�kolt kezet nekem Lucius – Most is olyan vagy, mint egy csokor frissen szedett h�vir�g.
- Halott?
- Nem. Sz�p �s tiszta.
Jaj de g�z duma, h�t k�ny�rg�m, nem 1723-ban vagyunk!
Miut�n hajland� volt elengedni, �szrev�tlen�l a tal�romba t�r�ltem a k�zfejem.
- Itt van valaki? – dugta be a fej�t az ajt�n Sirius �s James.
- Mint l�thatod…
- Jaj csak ti? Na James, azt hiszem a folyos�n utazunk – mondta Sirius �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t.
- Ny�ron megvertem p�rbajban – kacagott Bella. – Azt hitte el tud b�nni VELEM.
- Sziasztok – j�tt be Christina – Na mi a helyzet s�gorn�- jel�ltem, r�g l�ttalak! – adott egy puszit.
- Semmi extra – mosolyogtam r�. B�rtam Christ. Olyan kis aranyos volt. Mindenkinek j� kedve lett, amikor megl�tta. M�zsz�ke haja volt, �s k�k szeme, az arc�n p�r szepl�vel. �gy n�zett ki, mint a legkisebb kir�lyl�ny a t�nd�rmes�kben. Nem tudom, mit tal�lt vonz�nak a b�ty�mban. Az ok�, hogy j� pasi, de bels�leg kisz�m�thatatlan �s mindig a saj�t feje ut�n megy.
A vonat sz�pen lassan zakatolva elindult.
- � itt m�g van hely! – v�g�dott ki a kup� ajtaja. Rodolphus Lestrange �llt az ajt�ban – Ugye bej�hetek?
- Persze – v�laszoltuk.
Hova cs�ppentem, m�r megint?