- Hova megy�nk? – szaladtam Rod ut�n.
- Majd megl�tod.
- Naa de hova? – nyaggattam tov�bb.
- K�ny�rg�m hagyd abba, nem b�rom ezt a nyavalyg�st.
- Akkor mondd el.
Ki�rt�nk az udvarra. A csillagok ragyogtak az �gen, a telihold hatalmas sajtnak t�nt. Elindultunk a kviddicsp�lya fel�.
- �jjeli kviddics lesz? – k�rdezte Bella.
- Valami olyasmi.
- T�riszonyom van – jelentettem ki.
- Tudom – mondta Rod. – Ne agg�dj, csak gondolatban kell elrugaszkodnod a f�ldt�l.
- J� ilyen h�denagyonrejt�lyesnek lenni? Jaj Rod az istenit mondj m�r valamit! – k�rte Bella.
- Nyugi, mindj�rt ott vagyunk.

Amikor be�rt�nk a stadionba Rod a sepr�t�rol� fel� vette az ir�nyt.
- Rod, dr�g�m, nem kellett volna elj�nn�nk id�ig, a kast�lyban is vannak helyek, ahol nem l�tnak meg – h�ly�lt Bella. Szerintem nem volt vicces. Mi t�rt�nik �ppen?
- Itt is voln�nk – l�pett be a sepr�t�rol� ajtaj�n.
- Rod. Ez mire j�? – k�rdeztem.
- Ha seg�tetek onnan elpakolni a sepr�ket, megtudj�tok – mutatott egy pontra.
- NEM VAGYOK PAKOL�MUNK�S – jelentettem ki, de v�g�l a k�v�ncsis�g gy�z�tt. Elpakoltuk a sepr�ket, �s megl�ttunk a falon… egy nagy semmit.
- Ennek mi �rtelme volt? – k�rdeztem.
- Majd megl�tod – t�rdelt le Rod a faldarab el�, �s egy foltra illesztette a p�lc�j�t, ahonnan lem�llott a vakolat.
- Mi a fene… - suttogtam, amikor a t�bbi vakolat is elkezdett potyogni. A v�g�n egy minta l�tsz�dott a falon. Egy koponya, aminek a sz�j�b�l egy k�gy� k�szik ki.
- Mi ez? – k�rdezte Bella.
- Nekem ismer�s – mondtam. T�nyleg az volt. M�r valahol l�ttam ezt a jelet, csak nem tudtam, hol.
- Foglaljanak helyet h�lgyeim – intett egyet a p�lc�j�val Rod, �s megjelent egy pokr�c a padl�n. Le�lt�nk r�, azt�n Rod egy suhint�ssal elf�jta a f�kly�kat, amik eddig �gtek. A falon l�v� �br�b�l valami hideg, f�ld�nt�li f�ny �radt.
- Na akkor kezdj�k az esti mes�t – �lt le k�z�nk Rod.
- Minden csajt idehozol esti mes�t mondani neki, hogy azt�n a f�lelemt�l a karjaidba vesse mag�t? – k�rdeztem.
- Nem. Ti vagytok az els�k. Tavaly fedezt�k fel ezt a helyet Luciussal, �s ti vagytok az els�k, akik ezt l�tj�k rajtunk k�v�l. Gondolom furdalja az oldalatokat a k�v�ncsis�g, mi az ott a falon.
- H��t… �n m�r most f�lek t�le… van valami kisug�rz�sa, vagy nem tudom – nyeltem nagyot. T�nyleg f�lelmetes volt.
- Mes�lj csak – monda Bella. Pont szemben �lt azzal az… �br�val, �s visszat�kr�z�d�tt a szem�ben. Tot�l be voltam szarva.
- Rendben. Azt besz�lik, r�gen volt egy feketem�gus… a nev�t senki sem tudja. A szolg�i sem ejthett�k ki a sz�jukon, csak Nagy�rnak h�vhatt�k. Ez az ember nagyon gonosz volt. Mugligy�l�l�. Im�dta �ket k�nozni, am�g meg nem haltak. A legdurv�bb dolgot, egy f�l �ves kisgyerekkel m�velte. Az volt, hogy…
- Ne, Rod, �n megyek innen, nem b�rom m�r most. Tudod, hogy im�dom a kisbab�kat, erre te ilyeneket mes�lsz – szak�tottam f�lbe. – �n megyek, ti meg folytass�tok a kis t�rt�neteteket.
- Akkor majd �jf�lkor tal�lkozunk – mondta Rod.
- Ok�. Sziasztok – mentem ki onnan. Amikor m�r a stadionb�l is ki�rtem lerogytam a f�ldre. Az a jel… figyelt… vagy nem tudom. �s amikor visszat�kr�z�d�tt Bella szem�ben… Lehet, hogy paranoi�s vagyok, de akkor is… r�ad�sul az az ember kisgyerekeket k�nzott. M�g szerencse, hogy senki sem eml�kszik a nev�re. Tuti m�r r�g halott… rem�lem.

Farkas�v�lt�st hallottam az erd� ir�ny�b�l. Nem j� ilyenkor kinn k�sz�lni. Telihold volt, a Rengetegben pedig �ll�t�lag v�rfarkasok is �ltek. J� kis este. Mindenesetre k�szenl�tbe helyeztem a p�lc�m, �s elindultam a kast�ly fel�.

Morg�st hallottam a h�tam m�g�l. Nem mertem megfordulni. Nem akartam l�tni, hogy mi van m�g�ttem. Meggyors�tottam a l�pteim.
- Csak egy kis �rtatlan nyuszi r�gcs�lja a f�vet m�g�tted, Lana, ne agg�dj – mondtam magamnak. Amikor hallottam, hogy a „nyuszi” elkezd rohanni fel�m p�nikrohamot kaptam, �s �n is elkezdtem teljes er�b�l rohanni. H�tran�ztem a v�llam f�l�tt. Egy v�rfarkas volt. Jajjistenem, mondd, hogy ez egy �lom. Nem �gy akartam meghalni.
Tudtam, hogy a sulit nem fogom el�rni, ez�rt szembefordultam a farkassal �s r�szegeztem a p�lc�m. M�r nyitottam a sz�m, hogy valami �tkot sz�rjak r�, amikor a farkasnak nekicsattant valami, �s verekedni kezdtek. Egy nagy fekete kutya volt az. A farkas a mancs�val a kutya pof�j�ba csapott, mire az felvony�tott. D�lt a fej�b�l a v�r. R�m n�zett, �s mintha megpr�b�lt volna �zenni valamit a szem�vel… valami olyasmit, hogy fussak ezerrel. Ahelyett, hogy a kast�ly fel� futottam volna visszarohantam a stadionba.

- Egy v�rfarkas… ott… kinn – lihegtem, amikor beestem a sepr�t�rol�ba. Bella �s Rod m�g mindig a pokr�con �lt.
- Mi? – vis�tott fel Bella.
- �pp mentem… a kast�lyba, amikor morg�st hallottam… egy v�rfarkas volt… Azt�n j�tt egy nagy fekete kutya �s megmentett.
- �s nem volt ott b�kakir�lyfi, akit meg kellett volna cs�kolnod? – k�rdezte Rod g�nyosan.
- Te h�lye szerencs�tlen! Szerinted �gy n�zn�k ki, �s ide j�ttem volna vissza, ha nem igaz? Csak figyelmeztetni akartalak, de ha nem hiszed el, az a te bajod. Csak nehogy a kast�lyba menet elkapjon egy v�rfarkas, �s minden teliholdkor kisz�r�s�dj. Annyi lenne az el�re eltervezett kviddicskarrierednek, az tuti.
Az arckifejez�s�b�l l�tszott, hogy elhiszi, amit mondtam. Jup�.
- Na akkor menj�nk – �llt fel Bella. – Rod m�r �gyis kik�sz�tette az idegeim, mit nekem egy v�rfarkas…
Rod egy suhint�ssal meggy�jtotta a f�kly�kat, elt�ntette a pokr�cot �s legv�g�l odaillesztette a p�lc�j�t a falon l�v� k�gy� egyik szem�hez. Az �bra elt�nt.
- Na induljunk. Csajok, p�lca k�szenl�tben.
Rohadtul f�ltem. Nem akartam �jra kimenni, �s �sszetal�lkozni azzal a sz�rnnyel.

- Hogy lehet ilyen h�lye Dumbledore, hogy hagy egy ilyen �llatot a kast�lyudvaron rohang�lni? Mi van, ha megharap valakit? – fakadtam ki, amikor ki�rt�nk a stadionb�l.
- Nem tudom… Tudod, hogy a dirinek nincs ki mint a n�gy kereke – tette a mutat�ujj�t Rod a hal�nt�k�hoz, majd bekancsal�tott. – Azt a f�l�ri�st sem engedn�m itt lakni… nemhogy v�rfarkasokat.
- Ha legal�bb Hagrid megv�dene minket ett�l! De nem! – mondta Bella.
- Jaj � nem b�ntan�. K�z�ln� vel�nk, hogy teljesen �rtalmatlan, �s hogy � is akar egy ilyet otthonra.
- Csak tess�k. Tudj�tok mi�rt r�gt�k ki a Roxfortb�l? – k�rdezte Rod.
- Nem. Mi�rt?
- �n sem… csak gondoltam ti tudj�tok.
Rod n�ha pletyk�sabb volt, mint a csajok. Komolyan… Ilyenkor a legjobb dolog, amit az ember tehetett az volt, hogy j�l �llba v�gja hogy ne viselkedjen �gy. B�r am�g � b�k�n hagy, �n is �t.
- �n nem l�tok itt semmilyen �llatot. Se kuty�t, se farkast – jelentette ki Bella.
- �n sem – s�hajtottam f�l.
M�zli.

F�l tizenkett�re �rt�nk a klubhelys�gbe, ahol Bella f�radts�gra hivatkozva elment aludni.
- J� kis nap – rogytam le a fotelomba.
- Az. T�nyleg megijedt�l a S�t�t Jegyt�l? - �llt el�m Rod. K�toldalt megfogta a fotel karf�it. Az arcom k�b� t�z centire volt az �v�t�l. R�gebben meg tudtam volna halni az�rt, hogy �gy n�zzen r�m, mint most. M�r nem �rdekelt.
- S�t�t Jegy? – k�rdeztem vissza.
- A koponya k�gy�val.
- F�lelmetes volt – mondtam, �s �reztem, hogy kisz�rad a sz�m. Belen�ztem a szemeibe, �s mintha egy pillanatra megvillant volna benn�k a koponya a k�gy�val. Az eg�sz csak egy m�sodperc t�rtr�sz�ig tartott, ut�na m�r a szok�sos mosolyg�s Rod-szemek n�ztek vissza r�m, engem m�gis el�nt�tt a jeges r�m�let.
- Ezt m�g egyszer ne csin�ld – kapaszkodtam a nyak�ba �s magamhoz h�ztam.
- Mit?
- Azt, amit az el�bb.
- Mit csin�ltam az el�bb?
- Nem tudom, de l�gyszi soha t�bb� j�? �s azt a S�t�t Jegyet is ker�ld el.
- Jaj Lana – bontakozott ki az �lel�semb�l. – Hal�l aranyos vagy, amikor ilyen f�lt�si rohamot kapsz.
Ut�lom, ha h�ly�re vesznek. Nagyon, de nagyon gy�l�l�m. Gondolom, ez a tekintetemen is megl�tszott, mert Rod elmosolyodott.
- Ha a tekintettel gyilkolni lehetne, �n m�r r�g a pokol k�nk�ves bugyr�ban f�d�g�ln�k.
- Lehets�ges – mosolyodtam el �n is.

Tizen�t percig �llt �s n�zett r�m, �s �n is r�. A v�g�n m�r sajgott a nyakam. Tudtam, mit csin�l. M�r megint valami h�lye j�t�kot j�tszott, a mostani a ki-b�rja-tov�bb-k�nyelmetlen p�zban-hogy-a-m�sikat-b�mulja j�t�k volt.
- Na itt vagyok – j�tt be Lucius pontban �jf�lkor.
- Szia – k�sz�ntem, �s elford�tottam a fejem Rodr�l, aki egy k�r�rvend� vigyorral nyugt�zta gy�zelm�t. – Perselus?
- Mindj�rt j�n.
- �s mit tervez�nk ellen�k? – k�rdeztem.
- �rtam egy levelet Potternek Narcissa nev�ben, hogy ma �jf�lkor tal�lkozzanak az �szaki Toronyban, �s hogy hozza mag�val Blacket is, mert valamelyik h�lye bar�tn�je �t akarja.
- Aha �rtem. Akkor Pettigrew-t �s Lupint nem b�ntjuk.
- Nem… �k most nem tettek ellen�nk semmit. Nem b�ntunk �rtatlanokat. M�g – gonoszul villant a szeme.
- Jeeszusom Lucius a gonoszs�god �titatja a termet – mondtam sz�npadiasan mik�zben fel�lltam, �s ujjaimmal keresztet form�lva elkezdtem h�tr�lni. – HOL A FOKHAGYMAF�Z�R? – vis�tottam.
- Ez beteg – r�h�g�tt Rod.
- Alana. K�rlek �lj le – j�tt oda hozz�m Lucius, megfogta a kezem, �s elvonszolt a kanap�ig. – Nagyon fontos lesz, amit most mondani akarok – �lt le, �s engem is mag�val h�zott. – Egy dolgot j�l jegyezz meg. Soha, de soha ne merj egy Malfoyon g�nyol�dni. Ez volt az utols�, legk�zelebb m�r kis aj�nd�kot is kapsz a figyelmeztet�sem mell� – mutatott a p�lc�j�ra. – �n nagyon szeretlek t�ged, t�nyleg fasza kiscsaj vagy, de m�st baszogass – a monol�gja elej�n m�g l�gyan fogta a kezem, de most m�r annyira szor�totta, hogy felszisszentem.
- H� Lucius, nem k�ne ennyire durv�nak lenned – kotyogott k�zbe Rod.
- Fogd be a sz�d – mondta Luc higgadtan �s elengedte az egyik kezem. – �rtetted? – fordult vissza hozz�m, �s v�gigsim�tott az arcomon. Beleborzongtam, amikor a keze hozz�m �rt.
- Igen – suttogtam. Nem tudtam hangosabban besz�lni, mert akkor tuti megcsuklik a hangom az elfojtott s�r�st�l. Lucius �tk�zben a m�sik kezem a sz�j�hoz emelte �s l�gyan megpuszilta.
Nem �rtem a pasikat.
Piton esett be a klubhelys�gbe.
- Na akkor indulhatunk? – pattant fel Rod.
- Igen – mondta Lucius �s � is fel�llt. – J�ssz Alana? – ny�jtotta a kez�t.
- Aha – fogtam meg a mancs�t.
Ha nekem megparancsolhatja, hogy Luciusnak h�vjam a Luc helyett, �n is megmondhatom neki, hogy Lana vagyok, nem pedig Alana.
- Lana – mondtam hat�rozottan.
- A Lana olyan kisl�nyosan hangzik. Az Alana sokkal n�iesebben. De h�vhatlak Len�nak is, ha azt szeretn�d.
- B�rmi, csak ne Alana – mondtam.
- Akkor Lena leszel.
Lena Lena Lena… ism�telgettem magamban �jdons�lt nevemet.
- Lena? – k�rdezte Rod. – Nekem is tetszik.
Mi�rt hangzott Rod sz�j�b�l idi�t�n az, ami Lucius�b�l t�k�letesen?
Nem volt id�m tov�bb ilyen h�lyes�geken gondolkodni, ugyanis fel�rt�nk az �szaki Toronyba.

- Sehol senki – jegyeztem meg.
- Azt �rtam, legyenek kinn az erk�lyen – mondta Lucius.
- Nem megyek oda, t�riszonyom van – mondtam.
- Mondd csak, van olyan dolog, amit�l te nem f�lsz? – k�rdezte Perselus.
- Nincs – v�laszolt helyettem Rod.
- H�, engem k�rdeztek! – fogtam be a sz�j�t. – Nincs. Na j� egy t�ny�r z�ldbabt�l nem f�lek – mosolyogtam Perselusra, aki m�g csak meg sem er�ltette mag�t, hogy visszamosolyogjon.

Az erk�lyen sem volt senki.
- H�t ilyet, Potter nem k�v�ncsi Narciss�ra – s�hajtottam.
- Pottet bele van z�gva Evansbe, az�rt nincs itt – jelentette ki Perselus.
- H�t igen… Narciss�t kevesen tudn�k visszautas�tani – cs�v�lta meg a fej�t Lucius.
- H�, a jelenl�temben ne dics�rj m�s csajokat! – �lltam neki hisztizni.
- Jaj Lena – s�hajtotta. – Csak az �nbizalomhi�nyosok �llnak neki ilyenen vitatkozni.
(T�rt�netesen �n az vagyok, de ezt ink�bb nem k�t�ttem az orr�ra.)
- Potter�k ez�rt m�g nagyon megfizetnek – jelentette ki Rod.
- Akkor Lucius most elmes�lheted azt az el�tkozott esv�k�s t�rt�netedet – mondtam.
- Voldemort el�tkozta a tant�rgyat m�g �vekkel ezel�tt.
- Ki az a Voldemort? – k�rdeztem.
- Egy hatalmas feketem�gus. Miut�n v�gzett a Roxfortban… megjegyzem �vfolyamels� volt… k�rte Dumbledoret, hogy hadd tan�tsa � a s�t�t var�zslatok kiv�d�s�t. Az igazgat� ezt nem engedte, Voldemort pedig bed�h�d�tt �s el�tkozta a tant�rgyat, hogy egy tan�r se tan�tsa egy �vn�l tov�bb. �s mi�ta ide j�runk ez m�r t�nyleg a hetedik SVK tan�runk.
- Nekem m�g csak a hatodik – �llap�tottam meg.
- Nem kell ilyeneken fennakadni. Na megy�nk? Nincs kedvem itt szobrozni.
- Ok� – egyezt�nk bele.

Mi�rt nem j�tt el Potter �s Black a randira? Pedig Narcissa odavan az�rt a bek�pzelt egoista szem�tl�da Potter�rt. Egym�snak val�k lenn�nek, az tuti.
- Ma �sszefutottam egy v�rfarkassal – jegyeztem meg.
- Hol?
El�adtam Luciusnak a v�rfarkasos sztorit. Mikor befejeztem, mindentud�an �sszen�ztek Roddal.
- H�, mi ez a n�z�s? – k�rdeztem.
- Ne legy�l k�v�ncsi Lena, jobb, ha nem tudod.
Annyira f�radt voltam, hogy erre a megjegyz�sre m�r oda sem figyeltem. Amikor le�rt�nk a klubhelys�gbe ruh�stul mindenest�l bed�ltem az �gyamba, �s meg se moccantam reggelig.