- Lucius besz�ln�nk kell, nem akartam bunk� lenni… - nem, ez nem j�, � volt a hib�s.

 - Lucius, nem tudom, mi�rt vagy ilyen, de �n iz�… - ahajj nem megy!

 - Lucius a francba is, mi�rt b�nsz �gy velem, mintha valami alattval�d lenn�k? – ez hat�sos lenne, ha el mern�m mondani.

 - N�zd Luc, �n b�rlak t�ged, de betelt a poh�r, nem b�rom tov�bb, musz�j neked ezt csin�lnod?

�r�kon �s sz�netekben gyakoroltam a kisel�ad�som, amit Luciusnak fogok el�adni eb�d k�zben… vagy ink�bb m�gse. Meg akartam mondani neki a v�lem�nyem, de nem j�tt �ssze a dolog.

 - Lily – v�gtattam a csaj ut�n mik�zben eb�delni igyekeztem.

 - � szia Lana, mi a helyzet?

 - Semmi. Mit csin�ljak Luciussal? K�ptelen vagyok megmondani neki, amit akarok, tuti elkezdek majd dadogni, azt�n a v�g�n �gy meg�tkoz, hogy sp�rga n� a f�lemb�l, �s �n ezt nem akarom! – hisztiztem neki. Jared gyakran mondta, hogy nyafog�sban verhetetlen vagyok.

 - El�sz�r is – kezdte el Lily – ne besz�lj ilyen frekvenci�n, mert megs�ket�l�k. Mi�rt f�lsz megmondani neki a v�lem�nyed?

 - Mert � iz�…

 - Miz�?

 - Nem tudom. Luc egy bonyolult ember. Biztos azt mondan�, hogy nem �rtem meg �t, mert � egy k�l�nleges �rz�svil�ggal rendelkez� m�gus, �s �s…

 - Lana… nem jutott m�g eszedbe az, hogy te esetleg…

 - Foster, Evans, de j� titeket �jra l�tni – sassz�zott mell�nk Potter.

 - Jaj de j� nekem – d�nny�gtem az orrom alatt.

 - Ha zavarlak Foster, el lehet innen menni. Hidd el, �n sem �lvezem a t�rsas�god.

Nem volt kedvem p�rbajozni vele, �gyhogy ink�bb elh�ztam a cs�kot.

 - Lana! Lana! – �v�lt�tt ut�nam Rod.

 - Mi van?

  - Ez – nyomott a kezembe egy pap�rfecnit, �s tov�bb rohant.

Lena!

Legy�l t�z perc m�lva a Sz�ks�g Szob�j�ban. Szerintem mondani akarsz nekem valamit…

Lucius

Micsoda �ntelt h�lyag! M�g hogy �n akarok neki mondani valamit! Nem ink�bb � nekem?  �sszet�ptem a pap�rt, �s sz�tdob�ltam a szemetet a folyos�n. A Nagyteremb�l �nycsiklandoz� illatok sz�lling�ztak.

Kinek kell Lucius, amikor itt a sok kaja? Lehuppantam szokott helyemre, �s telepakoltam a t�ny�rom s�lt csirk�vel �s krumplip�r�vel.  Sz�pen lassan meg�rkeztek a t�bbiek is. Mindenki, kiv�ve Luciust.

 - Hol hagytad az oldalbord�d? – k�rdeztem Jaredt�l.

 - Azt mondta, s�rg�s dolga van, de majd j�n. Mi�rt?

 - Csak �gy k�rdeztem. Volt m�r �r�tok az �j ESV�K� tan�rral?

 - Volt. Jaj ne is mondd. Az a n�… borzalmas… r�dn�z, �s  fel�ll a h�tadon a sz�r… a f�lelemt�l… esk� olyan �rz�s volt, mintha valamelyik rokona dementor lenne… a pillant�sa elvonta a j�kedvem.

 - Jesszusom, nem akarok svk-t. Pedig az eb�d ut�ni els� �r�m az. F�lek att�l a n�t�l.

 - Ja �s ut�lja az aranyv�r�eket, mert megk�nozt�k a sz�leit – ny�gte be Chris.

 - Tess�k?

 - De ez csak pletyka. A csajok mondt�k, hogy m�g amikor tizen�t k�r�l volt, egy rak�s fekete csukly�s ember t�rt r�juk… az anyj�t �s az apj�t megk�nozt�k �t pedig meger�szakolt�k. Azt�n mindannyi�jukat megvert�k… az apja az�ta tol�sz�kes.

 - Ez most komoly? – k�rdeztem. – De szem�t emberek vannak a vil�gban… basszus… ha velem tizen�t �vesen ezt csin�lt�k volna, tuti a Mungoban k�t�k ki… vagy egy szanat�riumban.

 - Ez m�g nem minden… - folytatta Chris. – Miut�n „elv�gezt�k a dolgukat” felk�ldtek az �gbe egy kopony�t… aminek egy k�gy� k�szott ki a sz�j�b�l, mint nyelv.

 - Voldemort – suttogta mellettem Bella.

 - Tess�k?

 - Semmi – mosolyodott el halv�nyan, �s egy adag t�szt�t t�m�tt a sz�j�ba. – Dzsag azd boddab, hogy j� a spageddi – emelte fel kiny�jtott h�velykujj�t.

Egy pap�rrep�l� landolt a krumplimban.

Vagy j�ssz, vagy baja lesz valakinek.

L.

Megforgattam a szemeim.

 - �des Istenem, m�g egy ilyen h�ly�t! – pattantam fel a helyemr�l �s elindultam a Sz�ks�g Szob�ja fel�.

 - Mit akarsz? – rontottam be. – �s mi�rt fenyegetsz? – hirtelen elakadt a l�legzetem, �s ki kellett mennem a folyos�ra, hogy megbizonyosodjak, j� helyen j�rok-e. A Szoba nem is szoba volt, hanem egy hatalmas Malfoy-birtok darab, ahol kiskorunkban mindig j�tszottunk.

 - Szia Lena – k�sz�nt Lucius.

 - Hello…

 - Gyere bentebb.

�vatosan bentebb l�pkedtem. A f� val�di volt. A f�k is… a vir�gok is… minden.

 - Szeretn�k neked mondani valamit – ny�jtotta a kez�t. – Gyere ide!

 - De hogy ker�l�nk mi ide? Ez olyan, mintha hazahoppan�lt�l volna, vagy mi?

 - Nem eg�szen. Csak azt k�v�ntam, legyen olyan a hely, mint a kert�nk. �gy meghittebb lesz a hangulat. Gyere, gyere, �lj ide mell�m – paskolta meg maga mellett a f�vet. – �gy hallom, Perselus eml�tette neked a F�benj�r� �tkokat.

Na EZT vajon honnan tudja?

 - Igen – r�ntottam meg a v�llam.

 - Akkor mutatok neked valamit – h�zott le maga mell� a f�be. Megjelent el�tt�nk h�rom lepke. Az egyik r�sz�llt a mutat�ujj�ra, a m�sik a v�llamra, a harmadik m�g mindig repkedett a leveg�ben.

 - Ezekhez az �tkokhoz nagy er� kell… �s aki haszn�lja �ket �letfogytiglan az Azkabanba ker�l. Viszont ha tudod �ket alkalmazni, ti�d a vil�g…

 - Lucius, ezt mi�rt mondtad el nekem?

 - Majd r�j�ssz magad is… be kell vallanom valamit… mi�ta csak var�zsolni tudok, ap�m feketem�gi�t tan�t nekem.

Ezt eddig is tudtam.

 - �s t�bbek k�z�tt megtan�totta a F�benj�r� �tkokat is. Szeretn�m, ha te is megtanuln�d �ket – n�zett r�m.

Na ne! Roxfortban t�lt�tt m�sodik napom alkalm�b�l megtanulom hogyan jussak �r�k �letre egy rak�s dementor k�z�…

 - Lucius �n ezeket nem tanulom meg – jelentettem ki.

 - Nem is kell… m�g. De azt garant�lom, hogyha egyszer megl�tod �ket, k�ny�r�gni fogsz, hogy tan�tsam meg neked… Crucio! – b�k�tt a v�llamon lev� lepk�re, ami leesett onnan, �s elkezdett vonaglani a f�v�n.

 - Ne m�r! – k�ny�r�gtem neki.

 - Ez a k�nz��tok… m�g gondolom nem l�ttad, hogy m�k�dik, csak hallott�l r�la. Nem lenne j� l�tni, hogy Black vagy Potter �gy vonaglik a l�bad el�tt?

�rdekes k�rd�s…

 - Nem – jelentettem ki. – Hagyd b�k�n a lek�t!

Luc abbahagyta az �tkoz�st.

 - N�zd csak de aranyos nyuszi nem? -  mutatott egy ny�lra, ami a semmib�l ugr�lt oda hozz�nk. Imperio! Imperio! – mondta ki k�tszer az �tkot, egyszer a ny�lra, egyszer meg a m�sik lepk�re ir�ny�tva a p�lc�j�t. A pillang� r�sz�llt a ny�l h�t�ra, aki az �lembe m�szott.

 - De �des – simogattam meg.

 - Az Imperius-�tokkal a saj�t akaratod k�nyszer�theted m�sok�ra. Gondolj bele, milyen j� lenne, ha Narcissa minden nap �nsz�nt�b�l letakar�tan� a cip�det, j� lenne, nem?

 - De – mondtam.

A ny�l kiszaladt az �lemb�l, egyenesen neki egy f�nak. Nem mozdult t�bb�. A lepke pedig elrep�lt.

 - Ez mire volt j�? – k�rdeztem k�nnybe l�badt szemmel. Nem tehetek r�la, de ut�lom, ha valaki b�nt egy �llatot. Ez a nyuszi olyan aranyos volt.

 - A harmadik �s legvesz�lyesebb �tok… a hal�los �tok. Avada kedavra! – b�k�tt az ujj�n �l� lepk�re, ami �gy fordult a hely�r�l, mint egy tollpihe.

 - Te beteg vagy – suttogtam.

 - Gondolod? – kacagott fel, �s k�zelebb h�z�dott hozz�m. – Szerinted beteg vagyok? – suttogta a nyakamba.

 - Teljes… m�rt�kben – mondtam, de alig kaptam leveg�t.

 - T�nyleg ezt hiszed? Nem… nem vagyok beteg. Csak hatalom�hes. Egyszer befoly�sos ember leszek…

Becs�ngettek.

 - Elegem van, h�lye idi�ta, mit akar ez t�lem? – d�rzs�ltem a nyakam az ESV�K� terem fel� rohanva. A teremben levet�dtem Bella mell�, aki �pp elm�ly�lten csevegett az el�tt�nk �l� Perselussal a sz�zf�l�-f�zetr�l.

 - ELEGEM VAN! – jelentettem ki, �s lefejeltem a padot. – MENJ KI A FEJEMB�L, NEM HALLOD? – fejeltem le �jb�l.

 - H�, h�, ribanck�m, mi bajod van? – tette Bella a kez�t a homlokomra, hogy ne tudjam lefejelni az asztalt.

  - J�tszik velem. �s ebb�l kurv�ra elegem van – suttogtam m�rgesen.

 - Ki j�tszik veled bog�rka?

 - J� napot mindenkinek! – j�tt be a tan�rn�.

Magas volt, nagyon v�kony, el�l deszka, h�tul l�c t�pus� testszerkezettel. Sz�ke haj�t kontyba t�zte a tark�j�n, a szeme enyh�n s�rg�s-z�ldes volt. K�k tal�r volt rajta, ami kihangs�lyozta a haja sz�n�t. Sz�p n� lehetett… valamikor, b�r most sem t�nt huszonh�tn�l t�bbnek.

 - J� napot tan�rn� – k�sz�nt�nk neki k�rusban.

 - Ms. Diana Collins professzor vagyok – mutatkozott be. – K�rek egy n�vsort mondjuk… mag�t�l – n�zett r�m. – Hogy h�vnak?

 - Foster. Lana Foster.

Megr�ndult az arca. T�nyleg egy aranyv�r-gy�l�l� tan�rral �llunk szemben.

 - Miss Foster, k�rem csin�ljon egy n�vsort.

 - Ok� – b�lintottam �s nekifogtam az �r�snak.

 - K�sz vagyok  - mosolyogtam r�, amikor befejeztem.

 - Invito pap�r.

A cetli kir�ppent a kezemb�l, egyenesen a kez�be. El�g �rdekes k�pet v�gott, mik�zben olvasta a neveket.

 - Te hallod el tudom k�pzelni miket gondol – r�h�g�tt Bella.

- Jaja �n is – vettem el� egy m�sik cetlit.

Ms. Collins gondolatai r�lunk Lana m�dra:

1. Black, Bellatrix – h�lye kurva, ide l�tszik, milyen kih�v� a viselked�se, minimum �t centi vastagon h�zta ki a szem�t, �s ez a dekolt�zs… a ribanck�pz� nem erre van.
2. Foster Alana – na de j�, m�g egy Foster. Rosszabb, mint a b�tyja. �gy �l ott, mintha gl�ria lenne a feje f�l�tt, pedig �n csak szarvacsk�kat l�tok. Szeg�ny l�ny, tragikus hal�lt fog halni, miut�n valaki r�szegen agyonveri egy kocsmai vereked�sben.
3. Lestrange, Rodolphus – � akar az oszt�ly humorzs�kj�nak l�tszani- vagy ink�bb sz�pfi�j�nak? Ki tudja. Biztos nem r�h�gn�k a po�njain. Ezer sz�zal�k, hogy a nagymell� cicabab�kra bukik.
4. Piton, Perselus – a Fekete B�r�ny. Vajon mit firk�l a k�nyv�be? Biztos valami tiltott kotyval�k receptj�t �rja. Mi ez a haj? Agatha-n�nik�m visel hasonl� hajzatot…
5. Robinson, Jeremiah – nem � a turb�kol� p�r egyik fele, akik cs�kol�z�s k�zben majdnem feld�nt�ttek a folyos�n mik�zben az �r�mra siettem?
6. Rowles, Katie – megnyugodhatsz kisany�m a pasid �gyis megcsal valami kev�sb� pattan�sos csajjal.
7. Thompson, Camilla – na a tipikus dauerolt �s hidrog�nezett haj� IQ-nuku mindigr�zsasz�n cicababa.

Ut�lom ezt a sulit! Ut�lom a Mardek�rt! Vesszen a f�rgese!

Miut�n meg�rtam tov�bbadtam Bell�nak, aki horkantva felr�h�g�tt. �ra v�g�re az irom�nyom az eg�sz oszt�lyt bej�rta.

A tan�rn� t�nyleg el�g brut�lis, a dementor-v�rben igaza lehet Jarednek, ugyanis m�g Ms. Collins m�g v�letlen�l sem volt hajland� elmosolyodni, �s betartotta a betartand� t�z kilom�ter t�vols�got. Most az, hogy kiskori traum�kra alapozva nem viselkedik emberi m�don a Mardek�rosokkal… ahh… t�k gyerekes viselked�s, de engem nem izgat, �gy sem volt szimpi a csaj.

Eg�sz d�lut�ni g�riz�s ut�n mehettem a k�nyvt�rba b�rjitaltan-h�zidog�t �rni. H� emberek, m�g csak szeptember m�sodika van, m�ris ennyi h�zit kapunk? Hogy van ez? A k�nyvt�rban senkit sem l�ttam, kiv�ve Lilyt, aki szorgosan jegyzetelt valamit.

 - Szia! Ugye nem baj, ha ide�l�k hozz�d? – vet�dtem le mell�.

 - Jaj dehogy is, gyere nyugodtan – mosolyodott el. – Te is b�jitaltant �rsz?

 - Aha – b�lintottam. – Volt m�r esv�k�tok?

 - Igen.

 - Az a n�… pff… sz�rny�. Alkottam az �r�j�n – adtam oda neki az �r�n �rt lapot. Lily v�gigolvasta, de ahelyett, hogy r�h�g�tt volna elfintorodott.

 - Mi a baj? – r�ncoltam a homlokom.

 - Rosszindulat� vagy. Szerintem te is tudod mit m�veltek azzal a n�vel… te is ut�ln�d a muglikat, ha ugyanazt csin�lt�k volna veled, mint vele az aranyv�r�ek…

 - Igaz, hogy iz� meg iz�? – k�rdeztem.

 - Aha – b�lintott Lily. – �s jobb, ha mi most ezt el�getj�k – b�k�tt a p�lc�j�val a pergamenfecnire, ami felgyulladt �s sz�pen lassan el�gett.

Igaza volt Lilynek… rosszindulat� vagyok, fel�letes �s mindenb�l viccet csin�lok, olyanb�l is, amib�l nem k�ne. Megfogadom, hogy ezent�l j�kisl�ny leszek.