- Lana! Lana! – vis�totta a f�lembe Bella.
- Mi bajod? – hunyorogtam.
- Gyere, �s hozd a p�lc�dat is – mondta ijedten, �s let�pte r�lam a takar�t. �lmosan fel�ltem, �s kinyitottam a szemem. Akkor l�ttam, hogy a homlok�n van egy seb, amib�l sziv�rog a v�r �s egy sz�l pizsiben tapicskol a padl�n. A tekintet, amivel r�m n�zett egy�ltal�n nem volt bell�s. Ijedten, k�ts�gbeesetten n�zett r�m a szok�sos magabiztos itt-�n-vagyok-az-er�s-csaj-n�z�s helyett, r�ad�sul most szinte rim�nkodott a pillant�s�val.
Az �r�ra n�ztem. Hajnali h�romnegyed n�gyet mutatott.
Valami guzmi van – �llap�tottam meg magamban.
- Bella, mi t�rt�nt? – k�rdeztem, de � m�r kirohant az ajt�n klubhelys�g ir�ny�ba.
- Gyere – hallottam a hangj�t.
El�kotortam a p�lc�m � egy sz�l pizsiben bar�tn�m ut�n szaladtam. A korai id�pontnak k�sz�nhet�en meglehet�sen instabil volt a j�r�som, a fut�som meg m�g ink�bb, k�tm�sodpercenk�nt mentem neki a falnak, az egyik �tk�z�snek k�sz�nhet�en lehorzsoltam a v�llam is.
- Au – szisszentem fel – Bella lass�ts egy kicsit l�gy sz�ves! – k�rtem, de � csak rohant �s rohant.
Meglep�dtem, amikor kiment�nk az ajt�n �s a kviddicsp�lya fel� vett�k az ir�nyt.
- Mi t�rt�nt? – lihegtem. A vizes f� cs�szott, csikizte a talpam �s a bok�m, r�ad�sul mindenf�le rovar repkedett k�r�l�tt�nk. A Rengetegb�l k�l�nf�le �llatok neszez�se hallatszott, nekem meg eszembe jutott a m�ltkori v�rfarkasos incidensem. Automatikusan az �gre n�ztem, de h�l’ Istennek a Hold csak egy kis kiflinek l�tszott az �gen. �ljen a Roxfort udvara hajnali n�gykor…

- Siess m�r! – mondta �s berohantunk a kviddicsstadionba.
Megh�kkent� l�tv�ny t�rult a szemem el�. Potter, Black, Rod �s Luc p�rbajoztak, Pettigrew ki�tve fek�dt a f�ben. Potter nadr�gja s�ros �s koszos volt, haja k�cos, szem�vege f�lrecs�szott, de Black sem ny�jtott szebb l�tv�nyt, ruh�j�b�l �s haj�b�l �rdekes sz�n� l�tty cs�p�g�tt. Rod �s Luc eg�sz t�rhet�ek voltak, de l�tszott, hogy �k is hemperegtek p�rszor a f�ben.
- Carbunculus – ki�ltotta Rod, �s Potterre szegezte a p�lc�j�t.
- Capitulatus – �v�lt�tte James, de k�s�n, az �tok eltal�lta, �s gennyes dudorok n�ttek a test�n.
- Aztarohadt… de gusztustalan… - nyeltem nagyot.
- Gyere m�r! Ezek m�g a v�g�n kinyiffantj�k egym�st – sik�totta hiszt�rikusan Bella.
- Potter�rt �s Black�rt nem k�r – s�hajtottam, �s v�gign�ztem, ahogy Sirius gumil�b-ront�st k�ld Luciusre.
- Te �t�tted ki Pettigrewt? – k�rdeztem.
- Igen – v�laszolt, majd egy s�b�lv�ny-�tkot k�ld�tt Potter fel�, de a keze annyira remegett, hogy az �tok f�l m�terrel a fi� mellett rep�lt el, ellenben �szrevett�k, hogy mi is ott vagyunk.
- Nocsak-nocsak, Foster, Black, �r�m titeket l�tni – vigyorodott el Potter, �s egy pillanatra fel�nk n�zett. Ez el�g volt arra, hogy telibe tal�lja egy norm�lis s�b�lv�ny�tok. Arca �rdekes fintorba r�ndult, majd szobork�nt d�lt el a f�ben.
- Istenem, mit tettem – suttogta Bella, �s lefolyt egy k�nnycsepp az arc�n, amit t�bb m�sik is k�vetett.
- Jaj baba – vigasztaltam – Elrontott�l egy s�b�lv�ny-�tkot, m�g nem d�l �ssze a vil�g.
Nem mondott semmit, csak meredt maga el� egy pontra. Ez a pont Pettigrew teste volt.
- Mi a baj Bella? – k�rdeztem, de abban a pillanatban bar�tn�met eltal�lta egy �tok, k�t m�tert rep�lt, majd eszm�let�t vesztve landolt a f�ben.
- Obstructo – ki�ltottam, �s Blackre szegeztem a p�lc�m. Az �tok eltal�lta �s p�r m�sodpercig nem tudott megsz�lalni, ez az id� pont el�g volt Lucnek arra, hogy leszerelje a fi�t.
- Bella! �breszt�! – rohantam oda bar�tn�mh�z.
- Mi folyik itt? –d�rrent egy hang a h�tam m�g�tt. Megfordultam, �s McGalagony volt az. Azt hiszem, ez volt az utols� napom a Roxfortban.

- Hogy k�pzelik, hogy az este k�zep�n p�rbajoznak? – rik�csolta a f�l�nkbe a Griffend�l h�zvezet� tan�rn�je, akit az igazgat�i iroda fel� tartva k�vett�nk, mint a kiskuty�k a gazdijukat. Csak Luc �s �n nem �jultunk el, � az�rt nem, mert er�s, �n pedig az�rt nem mert m�zlim volt. A t�bbieket besz�ll�tott�k a gyeng�lked�re.
Luc nem volt hajland� megsz�lalni, �gyhogy musz�j volt kiny�gn�m valamit.
- De mi csak… - kezdtem bele, de Lucius k�zbev�gott.
- Te nem csin�lt�l semmit – mondta. McGalagony felhorkantott �n pedig m�r nyitottam a sz�m, hogy k�z�ljem vel�k, hogy de igenis csin�ltam valamit, amikor Luc a sz�ja el� tette a kez�t, hogy maradjak cs�ndben.
- Csokib�ka – mondta McGalagony az igazgat�i iroda el�tti k�sz�rnynek. Nagyot nyeltem. M�g sosem voltam a dirin�l, mindig siker�lt kimagyar�znom magam a h�zvezet� tan�romn�l.

- Sz�val mi t�rt�nt? – k�rdezte Dumbledore, miut�n le��tetett minket egy sz�kre McGalagonyt pedig elk�ldte aludni.
Az igazgat� feh�r k�nt�st viselt, �sz haj�val �s szak�ll�val �gy n�zett ki, mint az �lm�b�l fel�bresztett T�lap�.
- Len�nak semmi k�ze a dologhoz – mondta Lucius.
- �n nem �gy l�tom… - n�zett r�m Dumbledore. S�ros voltam, k�cos, ijedt �s �lmos, r�ad�sul a legid�tlenebb h�l�ruh�m volt rajtam. Les�t�ttem a szemem.
- � csak akkor j�tt ki, amikor h�vtuk, hogy seg�tsen. Potter�k let�madtak, mi csak v�dekezt�nk.
- Igen? �s mi oka volt Potter�knek b�ntani magukat?
- Kih�vtuk �ket p�rbajra.
- �s ennek mi volt az oka? – r�ncolta a homlok�t Dumbledore.
- H�t…ez maradjon a mi dolgunk – mondta Malfoy �s lehajtotta a fej�t.
Kamu az eg�sz… tuti… Luc nem vallana be ilyet…
- Potter�k sz�netben let�madt�k Bell�t �s engem – mondtam. – �s a mardek�rosok megv�dik egym�st. Nem tudom, mit nem lehet ezen bevallani – sand�tottam Malfoyra, aki egy m�sodpercig a szemembe n�zett, majd megint lehajtotta a fej�t.
- Most mondta Mr. Malfoy, hogy �nnek semmi k�ze a dologhoz.
- Iiiigen a p�rbaj-r�sz�hez. Semmi k�z�m ahhoz a dologhoz. Pontosan.
- Rendben. Akkor Miss. Foster maga elmehet, Mr. Malfoyjal szeretn�k m�g n�h�ny sz�t v�ltani.

A gyeng�lked� fel� vettem az ir�nyt.
- Hah� – suttogtam, amikor benyitottam.
Madame Pomfrey szerencs�re nem volt benn. K�r�ln�ztem, hogy merre lehet Bella. Bar�tn�m a legt�volabbi �gyban fek�dt nyakig betakar�zva, csak fekete haja l�tszott ki a paplan al�l.
- Bella! – suttogtam neki, amikor mell� �rtem. A k� rettenetesen hideg volt, a l�bujjaim jobban hasonl�tottak j�gt�mbre, mint ujjakra,
- Mmmm – ny�gte. – Mi van ribanc, m�ris reggel? – k�rdezte f�lk�m�san. N�ha ribancnak h�v, de azt mondta puszt�n kedvess�gb�l…h�t… nem tudom.
- �breszt� – suttogtam, �s hozz�nyomtam hideg tenyerem az arc�hoz.
- Au – vis�totta. – Mi t�rt�nt? – �lt fel az �gyban. – Jaj ne! Nem �lom volt! – hanyatlott vissza. – Lana, baj van…
- Mi?
- Pettigrew itt van? – k�rdezte riadtan.
A helyi Quasimodo (by vizike) az ajt� melletti �gyban horkolt.
- Igen. Mi�rt? – k�rdeztem.
- Meg…meg�tkoztam… - mondta �s megint elkezdett s�rni.
- �s? Semmi baj, � meg�rdemelte – suttogtam.
- De…megk�noztam…�s…�s…jaj nekem…
- Ki lehet t�r�lni az eml�kezet�t.
- De nem…vagyis igen…de nem az a baj… hanem az, hogy…
- Van itt valaki? – j�tt egy hang az egyik �gyb�l.
- Nincs – suttogtam, amikor r�j�ttem, hogy Rod az. – J�l vagy baba?
- Igen.
- …�lveztem… - suttogta Bella.
- Mi? Mit? – k�rdeztem meglepetten.
- Azt, hogy k�nozhatom. �lveztem l�tni, hogy f�j neki, hogy �v�lt… �s…ha tehetn�m �jra �s �jra megk�nozn�k valakit… nem lehet… - b�mb�lte.
H�ha.
- Nyugi – mondtam neki, �s kivettem a kez�b�l a p�lc�j�t, amit �tk�zben megtal�lt az �jjeliszekr�nyen. Az eg�sz csaj remegett, mint a ny�rfalev�l. – Nyugi – suttogtam neki, �s j� szorosan meg�leltem. – Semmi baj. Majd elm�lik. Minden �rz�s elm�lik ez. Tudod, mint az �hs�g. J�llaksz, �s…
- …�s egy id� ut�n �jra akarok enni – suttogta.
- Igy�l – adtam oda neki a serleget, ami az �gya mell� volt t�ve.
Belekortyolt az italba �s p�r m�sodperc m�lva �lomba mer�lt.

- Mi t�jt�nt? – v�nszorogtam �t Rod mell�. – Megfagyok – h�ztam �ssze magamon a ruh�mat.
- B�jj be mell�m – aj�nlotta �n pedig �ltem a lehet�s�ggel. – F�j a fejem �s h�nyingerem van – tette hozz�, miut�n k�nyelmesen elhelyezkedtem.
- Ne ide, j�? Elmondod mi t�rt�nt? Luc valami h�lyes�get magyar�zott Dumbinak, de tudnom kell mi t�rt�nt.
- Nem – jelentette ki.
- Mi�rt nem?
- Mert nem. Amir�l nem tudsz, az nem f�j.
- Ne…s�rv�r�…Lily nem az - verg�d�tt Potter az �gy�ban.
- MI VAN? – n�ztem Rodra. – Jobban j�rsz, ha mes�lsz valamit k�l�nben… - nyomtam hozz� jeges talpam a v�dlij�hoz.
- �� Lana nee – vonaglott – Na j� elmes�lem…jobb ha t�lem tudod… Luc d�lel�tt �sszeveszett Black�kkel…megeml�tette a bar�tn�det is, Lilyt…azt mondta, hogy az a s�rv�r� korcs megpr�b�l bef�rk�zni az aranyv�r�ekhez rajtad kereszt�l. Ut�na Potter kih�vott minket p�rbajozni.
- MI VAN? – k�rdeztem teljesen led�bbenve. – M�g hogy MI? LILY BEF�RK�ZNI HOZZ�NK? MIT K�PZEL MAG�R�L EZ AZ �NTELT H�LYAG? GY�L�L�M, �S… - sz�vesen folytattam volna a szitok�radatot, ha Rod nem fogja be a sz�m.
- Nyugodj meg – mondta, de nem b�rtam magammal. Kipattantam az �gyb�l �s a klubhelys�g fel� v�gt�ztam.

- P�rszasz� – mondtam ki a jelsz�t a klubhelys�g ajtaja el�tt. Az ajt� kiny�lt, de bent senki sem volt. Le�ltem a kanap�ra, hogy megv�rjam azt a szem�tl�d�t…