Neszez�sre �bredtem.
- H�ttemeg? – k�rdezte Lucius, amikor megl�tta, hogy nagy �rk�d�semben elaludtam a kanap�n.
- Semmi – ny�jt�zkodtam, majd eszembe jutott, hogy kit v�rtam, �s mi�rt. – Mi�rt p�rbajoztatok? – k�rdeztem.
- Az nem a te dolgod – mondta �s elindult a fi�k h�l�szob�i fel�.
- Pedig azt hiszem igenis van hozz� k�z�m – mondtam hat�rozottan.
- �spedig? Ki lett�l magyar�zva, nem tudom mit akarsz m�g t�lem – k�z�lte velem flegm�n.
- Hogy lehetsz ilyen aljas szem�tl�da? – k�rdeztem halkan. Luc megp�rd�lt a tengelye k�r�l �s len�z�en r�m n�zett.
- Azt hiszem nem hallottam pontosan amit mondt�l…
- De j�l hallottad – �lltam f�l, mik�zben g�rcs�sen szorongattam a p�lc�m. – Nem tudom mi�rt…mi�rt kellett azokat a dolgokat mondani Lilyr�l, amiket mondt�l…
- Hogy mi�rt? – j�tt oda hozz�m �s hajolt k�zel az arcomhoz – Hogy mi�rt? – ism�telte meg a k�rd�st, �s elkezdett j�tszani egy hajtincsemmel – HOGY MI�RT? – kiab�lta �s megr�ntotta a fejem a hajamn�l fogva. – T�nyleg szeretn�d tudni? – fogta meg az �llam, felemelte a fejem �s arra k�nyszer�tett, hogy a szem�be n�zzek. – K�rdeztelek…
- Igen – mondtam c�rnav�kony hangon.
- P�ld�ul az�rt…jaj Lana, pont neked kell elmondanom, hogy mi akar ez a s�rv�r� s�pred�k? Az�rt bar�tkozik veled, hogy bevezesd a mi k�reinkbe…
- A mi k�reinkbe? A MI k�reinkbe? Nekem nincsen semmif�le k�r�m… maximum egy bar�ti, amibe AZ TARTOZIK, AKIT �N �RDEMESNEK TARTOK ARRA! – kiab�ltam, majd kibontakoztam a karjai k�z�l. – KINEK K�PZELED MAGAD, HOGY T�K INDOKULATLANUL M�S EMBEREKET PISZK�LSZ? R�AD�SUL ISZONYAT LEJ�RT EZ A S�RV�R� DUMA! MIBEN VAGY T�BB TE, MINT �? R�D LEHETNE MONDANI, HOGY MOCSKOS ARANYV�R� – �v�lt�ttem torkomszakadt�b�l.
- Gratul�lok Lena, siker�lt a b�vk�r�be ker�ln�d, a s�rv�r� �s muglifanatikus griffend�les gondolkod�sa t�ged is megfert�z�tt – sajn�lkozott.
- Rohadj meg… Lily legal�bb j� ember, nem azt n�zi ki melyik h�zban van, kinek milyen a v�re… �s egy�bk�nt is… besz�lt�l vele ak�r egyetlen sz�t is az eddigi roxforti �veid sor�n? Vagy t�l nagynak �s puccosnak tal�lod magad hozz�?
- Szeretem, amikor ideges vagy… a hal�nt�kodon kidagad� erek kifejezetten a szexepiledd� v�ltak – vigyorgott r�m, mint az idi�t�kra szok�s.
Nem tudtam, hogy s�rjak-e vagy r�h�gjek.
- Rohadj meg Luc, nem �rdemelsz annyit sem, hogy hozz�d sz�ljak.
- Mi�rt szerinted nekem akkora kit�ntet�s az, hogy besz�lhetek veled? – k�rdezte.
- Nem tudom, hogy neked mi j�, �s mi rossz. Nagyon nagyot csal�dtam benned, azt hittem k�pes vagy emberi m�don gondolkodni, de r�j�ttem, hogy lehetetlens�g t�led ilyet k�rni. Ez van. Megsz�vtam
- Megint visszabesz�lsz. Mondtam m�r, hogy egy Malfoyjal sose feleselj – mondta, �s l�tszott rajta, hogy kezd f�lmenni az agyvize.
- Mi�rt ne? Kinek k�pzeled magad kicsi Luc baba? Tal�n a vil�g legnagyobb m�gus�nak, aki mindenkinek parancsolhat? Vagy esetleg te vagy a nagy �s f�lelmetes Lucius MALFOY… r�hej… k�pes lenn�l a h�lye neved�rt meg v�red�rt �lre menni. Engedd meg, hogy gratul�ljak.
- Te is aranyv�r� vagy! – kiab�lta. – Nem lenne szavad �gy gondolkoznod!
- Ne te mondd meg nekem, hogy gondolkozzak! Rohadtul nem f�gg�k t�led �s a v�lem�nyedt�l…
- Nem? Biztos vagy te ebben? – k�rdezte kaj�n vigyorral az arc�n.
- Igen. Kinek k�pzeled magad? Te vagy tal�n Merlin? Jaj Malfoy ne sz�rakozz itt velem…
- Hogy sz�rakozn�k? Tudni akarod milyen, amikor sz�rakozok? Igen? – j�tt eg�sz k�zel hozz�m- majd r�m szegezte a p�lc�j�t. Leveg�t venni sem mertem. – Cruc…
- H�t ti mit csin�ltok itt? – j�tt be a klubhelys�gbe Perselus. Luc leeresztette a p�lc�j�t �n pedig kif�jtam az addig visszatartott leveg�t.
- Semmit. Gyakoroljuk a var�zslatot, amit b�b�jtanon tanultam – mondta Luc.
- Ilyen hangosan? Az �v�lt�z�setek a folyos�ra is kihallatszott… - r�ncolta a homlok�t.
- Val�ban? Nem l�nyeg. Megyek aludni, j� �jszak�t – vonult el Mr. T�k�letes Malfoy.
- Lana? Valami? – k�rdezte Piton.
- Meg fogok halni – suttogtam.
- Egyszer mindenki – s�hajtotta.
Val�ban. Egyszer mindenki meghal. A mostani �ll�s szerint Luc k�pes lett volna megk�nozni engem. Tulajdonk�ppen csak hat �ve ismer… r�ad�sul azt hittem, hogy b�r. T�vedtem. Saj�t mag�t szereti, azon k�v�l senki m�st. �gy j�rtam.
- J� �jt – b�cs�ztam el Perselust�l, aki m�g mindig ott �llt mit sem �rtve a kez�re �s l�b�ra is t�l r�vid fekete pizsam�j�ban.

Hajnalban els� dolgom volt lemenni a gyeng�lked�re �s besz�molni Rodnak vagy Bell�nak a fejlem�nyekr�l.
- H�t j�l megmondtad neki – r�ncolta a homlok�t Rod.
- T�ls�gosan is – aggodalmaskodott Bella. – Luc ak�rkin k�pes bossz�t �llni.
- Nem �rdekel – s�hajtottam �s levet�dtem bar�tn�m �gy�ra. – Musz�j volt megmondanom neki. Ne piszk�lja Lilyt, csak az�rt mert muglik a sz�lei.
- Evans – ny�sz�r�gte Potter.
- M�r csak ez a hang hi�nyzott a t�k�letes boldogs�ghoz – temettem a kezembe az arcom.
P�r percig cs�ndben maradtunk, csak az �ra ketyeg�s�t �s az alv�k halk szuszog�s�t lehetett hallani. Hajnalban m�g cs�ndes a Roxfort, senki sem olyan h�lye, – mint �n – hogy kor�n
keljen.
Kiv�g�dott a gyeng�lked� ajtaja, �s becs�rtetett rajta Madame Pomfrey.
- Itt a gy�gyszer kis betegek – mondta kedvesen. – Most nincs l�togat�s – mosolyodott el neg�desen, amikor megl�tott.
- J� megyek – s�hajtottam. – Majd m�g j�v�k – fordultam Bell�hoz.

Gyorsan kiiszkoltam a gyeng�lked�r�l. A klubhelys�gbe nem volt kedvem visszamenni, viszont reggelizni m�g nem lehetett. �gy d�nt�ttem, hogy bemegyek a k�nyvt�rba, ami Madame Cvikkernek k�sz�nhet�en szinte mindig nyitva volt. N�m�n r�ttam a folyos�kat, k�zben a falon l�g� festm�nyeket n�zegettem. Csod�lkoztam, hogy eddig m�g figyelemre se m�ltattam �ket, pedig egy-kett� kifejezetten sz�p volt. Percekig b�multam egy k�pet, amelyen a n�gy alap�t� volt. Mind a n�gy�k mosolygott, de ha jobban megfigyeltem, �szrevettem, hogy Malaz�r ink�bb vicsorog, mint vigyorog. Nagyot s�hajtottam, majd v�g�l befordultam a k�nyvt�r folyos�j�ra…

- Ilyen kor�n, Miss Foster? – n�zett r�m Madame Cvikker a szem�vege m�g�l.
- Igen…a k�nyvek nem v�rhatnak – vigyorogtam.
- Milyen igaz. �s milyen k�nyveket keres a kisasszony?
- A n�gy alap�t�r�l �s a Nagy H�bor�r�l szeretn�k olvasni – mosolyodtam el.
T�z perc m�lva b�k�sen baktattam a klubhelys�g fel� minimum tizen�t k�nyvvel megrakodva.
- Ilyen kor�n ennyi k�nyvvel? – vigyorgott r�m egy fi�, aki velem szemben j�tt.
- Ink�bb seg�ten�l ahelyett, hogy besz�logatsz – ny�gtem, mert m�r kezdtek leszakadni a karjaim.
Legnagyobb meglepet�semre odaj�tt, �s elvette a k�nyveim nagy r�sz�t.
- K�szi – mondtam d�bbenten.
- Nincs mit – vigyorodott el. M�r nem volt a kezemben k�nyvkupac, ami eltakarja a szemeim, ez�rt meg tudtam n�zni, ki is ez a sr�c. Magas volt, r�vid t�si barna hajjal, z�ld szemekkel, hossz� szempill�kkal. Nem volt rajta tal�r, nem tudtam melyik h�z tagja lehet.

- �jfent �r�k h�l�m – vigyorogtam a klubhelys�g bej�rat�n�l.
- Sz�vesen m�skor is – vigyorgott. – Kihez volt szerencs�m a szem�lyedben? – k�rdezte.
- Lana Foster vagyok – pukedlizem, aminek k�sz�nhet�en megindult a k�nyvhalom. – �s te? – tettem fel a k�rd�st, miut�n siker�lt elint�znem, hogy a dolgok ne potyogjanak a nyakamba.
- Ted Tonks – v�laszolta h�v�sen.
Aha. Akkor innen volt olyan ismer�s.
- �s ha most nem haragszol, nekem mennem kell – fordult meg �s h�zta el a cs�kot.

- T�nyleg besz�ltetek? Itt van a Roxfortban? – k�rdezte �lmodoz� tekintettel Andromeda, miut�n egyik sz�netben besz�moltam neki a reggel t�rt�ntekr�l.
- Igen. Igen – v�laszoltam a k�rd�seire.
- Musz�j tal�lkoznom vele. Jaj, ugye majd elj�ssz velem megkeresni?
- Aha – v�laszoltam – B�r… amikor megtudta a nevem el�g �rdekesen reag�lt…elfintorodott �s nagyon hamar elk�sz�nt.
- Jaj biztos nem tudom mi miatt. Nyugi, nincs semmi baja veled. M�g mindig olyan helyes, mint volt? – t�rt vissza a legfontosabb szempontra Andromeda.
�reztem, hogy m�g egy k�rd�s err�l a pasir�l �s kidurranok. Vagy meghalok Ted-t�ladagol�sban.
- H�t…nekem sosem volt az esetem, de nem sokat v�ltozott. Mennem kell, mindj�rt becs�ngetnek �s iz�… m�g el kell �rnem a terembe is. Szia! – iszkoltam el.

Eb�dsz�netben feltett sz�nd�kom volt megkeresni Lilyt �s bocs�natot k�rni t�le Lucius nev�ben is. Nagyon allergi�s vagyok arra, ha valaki olyat b�nt, akit �n szeretek. Bar�tn�m helyett Pitonba �tk�ztem.
- Szia – k�sz�ntem neki, mire � k�ts�gbeesetten r�m n�zett, karon ragadott �s elvonszolt a legk�zelebbi terem fel�. – H� ne ilyen hevesen! Kis t�relmetlen! Au ez f�j, na szor�tsd a kezem, te huncut! – h�ly�skedtem �s hisztiztem egyszerre

Benyargaltunk a terembe, Piton egy laza mozdulattal bev�gta az ajt�t �s zavartan r�mn�zett.
- Sz�val nem lesz semmi eks�n – jegyeztem meg „csal�dottan”, mire dr�ga bar�tom megforgatta a szemeit.
- Csak azt szerettem volna veled k�z�lni, hogy Luc ki akar ny�rni – mosolygott neg�desen.
Dej�nekem.
- �s mindezt milyen elhat�roz�sb�l �hajtja v�ghezvinni? Az esti sz�v�lt�sunk miatt? Vagy esetleg m�s az ok?
- VALAKI tr�gyagr�n�tot tett a t�sk�j�ba. Azt hiszi te volt�l. Szerintem j�l hiszi – mondta �s kis�p�rte a haj�t a szem�b�l. Barna szemeivel k�rd�n n�zett r�m. Nem tudtam m�st mondani, csak az igazat.
- Nem �n voltam.
Perselus l�that�an led�bbent.
- Mi?
- Mondom. Ez az igazs�g. Ha �n lettem volna eldicsekedtem volna vele, de mivel nem �n tettem gr�n�tot a t�sk�j�ba nincs mit bevallanom.
- Luc akkor is ki akar ny�rni. Vigy�zz magadra.
- Igenis apuci – s�hajtottam. – De most ha nem haragszol, meg kell keresnem Miss. Evanst. Ha Luc b�ntani pr�b�l val�sz�n�leg siker�lni is fog neki. L�gyszi sz�lj Bell�nak, hogy tartson melegen egy �gyat nekem a gyeng�lked�n – tettem a laz�t, de bel�l igenis par�ztam. Eszembe jutottak azok a dolgok, amiket m�g r�gebben a Sz�ks�g Szob�j�ban mutatott nekem Luc. Nem akartam megk�noztatni magam.

Nyugi Lana, nem lesz g�z, minden ok�, sz�p, r�zsasz�n, z�ld, s�rga, sehol egy Lucius aki meg akarna �lni vagy esetleg k�nozni. Ha lenyugszol �s nem adod itt ezt a m�hisztit nem lesz baj �s nicsak ott van Lily – vettem �szre bar�tn�m a folyos�nbaktat�s k�zben.
- LilyLilyLily – rohantam oda hozz�. – Szia.
- Szia – k�sz�nt vissza �s bar�ts�gosan r�m mosolygott.
- Sz�val �n csak azt szerettem volna mondani, hogy sajn�lom, amit Luc mondott, �s hogy ne vedd a lelkedre, mert iz�… � ilyen szem�t is tud lenni, de… nagyon sajn�lom.
- Mi�rt, mit mondott Lucius? – k�rdezte homlokr�ncolva.
Na ne.