El�rkezett az eg�sz Roxfort �ltal v�rva-v�rt fantasztikus �s kiemelked� esem�ny, vagyis a H�rom Sepr� Nyit�buli. Mindenki k�sz�lt, aki m�r elm�lt �t�d�ves. Na ja a diri ritk�n enged�lyezi az �jszakai kimen�t.

 - Naaaa gyere m�r, ne punnyadj itt egyed�l! – r�ncig�lt Jared m�r f�l �r�ja. A klubhelys�gben fek�dtem az egyik kanap�n �s a kandall�ba b�multam. Figyeltem a t�z l�ngjaiban kibontakoz� alakokat. Kiskoromban – �s n�ha m�g most is – rengeteget sz�rakoztam azzal, hogy a t�zet vagy a felh�ket b�multam, �s k�l�nb�z� alakokat vagy t�rt�neteket k�pzeltem el benn�k.

 - Nincs kedvem – ny�gtem m�r vagy tizedszerre. Semmi kedvem nem volt r�szeg, besz�vott emberek t�ncol�si/pasiz�s/csajoz�s szok�sait b�mulni.

 - Mindig is szerett�l bulizni. Na gyer�nk. �llj fel!

 - Most nem szeretek…

 - Lana �des sz�vem, ilyen m�g nem volt, hogy ennyit k�ny�r�gtem volna valakinek az�rt, hogy j�jj�n el bulizni, �gyhogy kelj fel arr�l rohadt a kanap�r�l �s ind�ts a f�rd�szob�ba m�g miel�tt elvesztem a t�relmem – mondta, kisim�totta a haj�t az arc�b�l �s a l�nyok h�l�ihoz vezet� ajt� fel� mutatott.

 - ���mph – ny�gtem.

 - Jaj Jared, hagyd m�r! H�rom napja nem lehet hozz�sz�lni, szerintem neked sem fog siker�lni – nyilv�n�tott v�lem�nyt Bella, aki �pp a f�rd�b�l igyekezett a szob�nk fel�.

J� ok�… t�nyleg vil�gv�ge hangulatom volt egy ideje, nem tudom mit�l, kit�l, mi okb�l kifoly�lag… sz�vem szerint be�ltem volna a sarokba, �s ott is maradtam volna egyed�l.

Kutat�som a sz�ndarab szerepl�inek megtal�l�s�hoz kudarcba fulladt, �s g�rcs�sen ragaszkodtam ahhoz, hogy t�bbet tudjak meg a Nagy H�bor�r�l �s ler�ntsam a leplet a pletyk�r�l. � Lana Foster nincs is el�rhetetlen elhat�roz�sod…

 Jared �s Bella otthagytak �nostorozni a kanap�n, kis id� eltelt�vel mindenki elvonult az est�re k�sz�l�dni.

 - Na �n ezt nem b�rom n�zni – jelentette ki Rod, aki �pp f�lmeztelen�l v�gott �t a klubhelys�gen. – Ne szenvedj m�r. Mi a baj? Gyere, mondd el apucinak – t�rdelt le el�m a sz�nyegre. Az arcunk �pp egy vonalba ker�lt. A haja vizesen l�gott az arc�ba. Becsuktam a szemem �s k�tszer m�ly leveg�t vettem. Miut�n lek�zd�ttem a k�nyszert, hogy belet�rjak a nedves f�rt�kbe vagy v�gigsim�tsak a meztelen b�r�n, nagy leveg�t vettem.

 - Semmi – ny�gtem. – Meg akarok halni.

 - Jaj Lana, ez nem �gy megy! �lt�zz �t, �s gyere el bulizni. Jobb kedved lesz p�r korty L�ngnyelv Whisky ut�n. �s ott leszek �n is! – kacsintott r�m vicces-pajkosan.

 - Ennek az aj�nlatnak nem lehet ellen�llni – vigyorodtam el halv�nyan.

 - Ugye-ugye?

 - …de ez m�g mindig nem ok arra, hogy elmenjek.

 - Naaa gyere! Elmegyek veled a Szellemsz�ll�shoz!

K�rbevigyorogtam a fejem. Els�s korom �ta az volt a c�lom, hogy �jjel megn�zzem azt a t�kolm�nyt. A szellemeket. Jaj.

Felpattantam �s elvonultam �lt�zk�dni.

Egy �ra m�lva indul�sra k�szen �lltam, tusf�rd�illat�an, frissen mosott hajjal farmerben �s fekete ujjatlan fels�ben �s angyalian mosolyogtam a vil�gra.

 - Nocsak nocsak, ki vett r� a buliz�sra? – k�rdezte Luc, akivel �gy-ahogy m�r kib�k�lt�nk �s besz�l� viszonyban is �lltunk egym�ssal. R�ad�sul nem akart minden m�sodik mondata k�zben meg�tkozni. Sz�p az �let.

 - �n saj�t magam – vigyorogtam r� b�szk�n.

 - �n m�st hallottam – j�tt oda mell�m

 - Egen? Kit�l? �s mit? – k�rdeztem flegm�n.

 - Mr. Lestrange volt az oka, nem? – mosolygott hamisk�san. – De �n nem avatkozom a fiatalok dolg�ba – mondta, �s elindult a kij�rat fel�. – Nem j�ssz? – fordult vissza, miel�tt kiment volna. – Vagy Roddy-moddyval akarsz menni? – r�h�g�tt fel.

 - Ut�llak – s�hajtottam �s Mr. T�k�ly Malfoy ut�n baktattam.

 - Nem tudom mi �rtelme el�bb elj�nni, mint a t�bbiek – mondtam, amikor m�r a hideg folyos�n ment�nk. – Mindj�rt megfagyok.

 - Randim van – mosolygott r�m neg�desen �s m�lyen a szemembe n�zett.

Mint egy angyalka… komolyan. Sz�ke haj, j�gk�k szem, s�padt b�r, feh�r, f�lig kigombolt ing, kidolgozott fels�test… hmm pajz�n angyalka szarvacsk�kkal…

 - Mi�rt n�zel r�m �gy?  - Luc hangja visszar�ngatott az angyalk�s k�pzelg�seimb�l.

 - Hogy? – k�rdeztem.

 - Mint… mint egy bamba kecske.

 - Bamba kecske. BAMBA KECSKE? �N a bamba kecske – tettettem felh�borod�st. – Mondd csak nekem Lucius Malfoy… l�tt�l te m�r bamba kecsk�t?

Luc csak lemond�an legyintett.

 - Am�gy mi�rt kellek �n a te randidhoz? – tettem fel a k�rd�st, ami m�r percek �ta piszk�lta a cs�r�m.

 - Majd megl�tod. Roxmortsba megy�nk... Be akarlak mutatni valakinek.

 - H� de rejt�lyes valaki – mondtam ep�sen.  – Rohadj meg.

 - Csak ut�nad.

Eg�sz �ton nem lehetett megsz�lalni. Vagyis de, csak akkor kaptam valami csini kis besz�l�st, amire nem tudtam visszav�laszolni. Jellemz�.

 - M�gis…kivel? Hova? Minek? Mi�rt pont �n? – k�rdeztem. Ut�ltam a „k�nos csend-helyzetet”, de �gy l�tszott Luciust nem �rdekli k�l�n�sebben, hogy t�rsalogni �hajtok vele. Nem is v�laszolt a k�rd�seimre, csak n�m�n baktattunk tov�bb egym�s mellett.

 - Balra fordulj – mondta cs�ndesen.

 - Neeem – tiltakoztam.

Baloldalon egy kavicsos f�ld�t vezetett az erd�be a sok cs�nya l�ny k�z�. �n oda nem teszek. Egy l�p�st sem.

 - Lena… nyugodj meg – duruzsolta a f�lembe. – Ma �jjel semmi sem b�nt t�ged az erd�ben l�v� sz�rnyek k�z�l. �g�rem.

 - Persze…�s ha let�mad egy…egy…egy s�rk�ny?

 - Dr�ga… s�rk�nyok nincsenek az erd�ben. Na gyer�nk – megfogta a kezem �s elkezdett a rengeteg fel� h�zni.

 - Luc…szivi…ha cukrosb�csit akarsz j�tszani a Roxfortban is megtehetted volna – pillogtam �rtatlanul.

 - Na gyere – r�ntott meg, �s m�r benn is voltunk az erd�ben.

Eg�sz v�gig Luc kez�t szorongattam, �t perc ut�n m�r tuti lezsibbadt a bal karja. Persze �jfent nem volt hajland� a „Hova megy�nk?” „Minek megy�nk?” �s a „Ki lesz ott?” k�rd�sekre v�laszolni.

A leg�rdekesebb az volt, hogy semmilyen l�nnyel nem tal�lkozunk �tk�zben. Se egy m�kus, se egy bog�r se s�rk�ny, se semmi.

Egyszer csak egy rozzant kunyh� t�nt el� a f�k s�r�j�b�l.

 - Itt is voln�nk – mosolygott r�m Luc.

 - Mit. Keres�nk. Mi. Itt?

 - � Lucius, v�gre itt vagy. �s ahogy l�tom, vend�get is hozt�l – bontakozott ki egy alak a s�t�tb�l. A „vend�g” sz�t j�l kihangs�lyozta. Ajjaj. – Sebastian vagyok – j�tt oda a f�rfi. H�feh�r b�re �s s�t�t haja er�s kontrasztot alkotott. A von�sait sejtelmess� tette a Hold f�nye. – Gyertek be – mutatott az ajt� fel�.

F�ltem, hogy r�nk d�l a visk�, de kint maradni sem akartam. Sebastian meg… nagyon furcsa volt. El�rement �s kinyitotta nekem az ajt�t.

 - H�lgyek el�re – �llt meg �s r�m vigyorgott. A sz�j�b�l k�tcentis szemfogak kandik�ltak ki. A meglepet�st�l �s az ijedts�gt�l megmerevedtem �s elfelejtettem leveg�t venni. Tal�lkoztam �letem els� v�mp�rj�val.

�szhez t�rtem, �s gyorsan beiszkoltam az ajt�n. �reztem, hogy Sebastian a h�tamat b�mulja. Vagy a nyakamat. Nem akarok v�mp�rkaja lenni…

Amikor megl�ttam a visk� belsej�t �jfent elfelejtettem l�legezni. Ha �gy folytatom, megfulladok.

Egy t�gas szob�ba l�ptem, mindenhol fekete b�torok voltak. A vil�g�t�st a leveg�ben lebeg� gyerty�k szolg�ltatt�k.

 - Sz�p kis visk�… - n�ztem k�r�l.

 - Tetszik? – k�rdezte Sebastian, �s majdnem infarktust kaptam. A pasas a h�tam m�g� lop�zott �s k�b� �t centire volt a sz�ja a f�lemt�l. Luc j�t r�h�g�tt rajtunk.

 - Lucius, k�rlek gyere �t a m�sik szob�ba. Te meg kedves Vend�g, foglalj helyet – mutatott egy fekete b�rkanap�r�l.

A percek unalmasan teltek. Annyit siker�lt lesz�rn�m, hogy a h�z bel�lr�l j� nagy, csak �lc�zva van. �s val�sz�n�nek tartottam, hogy nem Sebastian az egyetlen v�mp�r, aki itt lakik. Mintha eml�tette volna Binns professzor m�giat�rin, hogy �k is valami falka-szer�s�gben �lnek. Mint a v�rfarkasok.

Hirtelen kiab�l�s �t�tte meg a f�lemet. P�r sz�t �rtettem: „Voldemort”, „v�rfarkas” �s „vad�szat”. Hmm…

A veszeked�s lassan elcsitult, Lucius �s Sebastian pedig kij�ttek a szob�b�l. Agyarka l�tsz�lag nagyon el�gedett volt mag�val.

 - Lucius most eml�tette, hogy te vagy a Foster-l�ny.

 - �hm…ja.

 - �rdekes – j�tt oda mell�m.

 - Mi?

 - Sokat hallottam a csal�dodr�l – �lt le. – R�lad is – mosolyodott el. – Sz�k�nek k�pzeltelek. Igen… sz�ke hajjal pont megfelel� lenn�l – borzolta meg a hajam.

 - Mire is? J� vagyok �gy magamnak…

 - Gondoltam. K�pzeld magad el…egy b�lon… talpig feket�ben… sz�ke hajjal… gy�ny�r� lenn�l.

Jesszusom.