Szombaton reggelin�l a plafont b�multam.
- Van olyan, hogy Griffend�l-Mardek�r meccsn�l nem esik az es�? – k�rdeztem f�lfel� n�zve. A plafonon sz�rke felh�k gy�lekeztek.
- Nincs – v�laszolta Lucius. – Ut�lom, ha ilyen az id�.
- F�lsz, hogy meg�zik a t�ndib�ndi hajad? – k�rdeztem.
- Nem. Att�l f�lek, hogy a szemtelens�geddel kiv�vod a haragom – morogta.
- Mi ez a k�z�pkorias duma, Luc? – vigyorogtam r�, �s v�laszk�nt egy b�gre k�v� landolt a fejemen.

P�r pillanatig csak h�pogni tudtam, majd akkora h�vvel �lltam fel, hogy felbor�tottam a sz�ket. Az a kev�s ember, aki �ppen reggelizett, pont ide n�zett. Fantasztikus.
- Hogy k�pzeled, hogy te mindenki felett hatalmaskodhatsz? – k�rdeztem Malfoyt�l, aki egy v�llr�nd�t�ssal v�laszolt, �s tov�bb ette a r�ntott�j�t.
El�nt�tt a d�h. Bele akartam markolni a haj�ba, meg akartam t�pni a p�l�t, ami rajta volt, v�resre akartam harapni a h�feh�r nyak�t.
T�bb mint val�sz�n�, hogy kezdek megh�ly�lni. Mi�ta akarom �n Luciust harapd�lni? Tot�l zavarba hozom saj�t magam.

�pp kifel� menek�ltem a Nagytermb�l, amikor Andromeda elkapta a karom.

 - Megvanasz�nj�tsz�soklist�ja? – k�rdezte.

 - �hm… nincs.

Az eg�sz sz�ndarab �gy kiment a fejemb�l, ahogy azt kell. T�l sok dolog t�rt�nt velem az elm�lt id�ben.

 - H�tf�re kell – n�zett r�m k�ts�gbeesetten.

 - Megoldjuk. Sim�n. H�ny ember is kell?

 - Sok – mondta �s a kezembe nyomott egy gy�r�tt fecnit – Ezek a f�szerepl�k, de m�g kellenek majd emberek…

H�bor� �s Szerelem

1.szerepl�: fi�, Mardek�ros (a h�z tulajdons�gaival rendelkezik)
2. szerepl�: l�ny, Griffend�les (h�z tulajdons�gai)
3. szerepl�: ellenszenves Mard. Csaj
4. szerepl�: Griffend�les f�szerepl�be szerelmes
5. szerepl�: Mardek�r Malaz�r
6. szerepl�: Griffend�l Godrik

id�: Nagy H�bor�

helysz�n: Roxfort.

cselekm�ny: 1. �s 2. szerepl� szerelme

 - De j�, megvan a h�tv�gi programunk. Azt hiszem, kihagyom a kviddicsmeccset. Nyugi Lana, menni fog – biztattam magam. – akkor �n most elszaladok p�r cucc�rt �s… t�z perc m�lva tal�lkozzunk a mugliismeret-teremn�l, rendben?

 - Ok� – mondta bizonytalanul.

F�l �ra m�lva l�zasan dolgozunk a plak�tokon, amik a holnap d�lut�ni szerepl�v�logat�st hirdett�k.

 - Csak jelentkeznek – s�hajtottam, mik�zben egy ecsettel sz�rakoztam a padl�n �lve – Olyan nincs, hogy senki sem �rez mag�ban sz�n�szi amb�ci�t…

 - Van m�r p�rod b�lra? – v�ltott t�m�t hirtelen Andromeda.

 - Tess�k? – n�ztem �rtetlen�l.

  - K�t h�t m�lva Halloweeni B�l lesz. Van m�r valaki, akivel mehetsz, vagy csak �n vagyok olyan szerencs�tlen, hogy pasi n�lk�l leszek?

Na EZ m�r v�gk�pp kiment a fejemb�l. Az m�g valahol l�gyan derengett, hogy ki�lt�z�s buli lesz, de hogy oda egy h�mnem� szem�llyel kell �rkezni m�r tot�l kiesett.

 - M�g nem h�vott senki.

 - K�pzeld – hajolt k�zelebb mosolyogva – Lilynek van egy titkos h�dol�ja.

 - Tess�k?

 - Valaki elh�vta… lev�lben, de nem mondja el ki is �… b�jitaltan ut�n tal�lta Lily a levelet egy k�nyvbe cs�sztatva. Tipp�nk sincs, hogy ki lehet az illet�…

 - �s kivel megy Lily?

 - Nem tudja…

 - � bocsi – nyitott be a terembe egy fi�. – Nem tudtam, hogy itt vagytok – mosolygott r�nk Ted Tonks.

 - Gyere nyugodtan – mondtam. Andormeda f�lig pirult �s egy sz�t sem b�rt volna kiny�gni.

 Ted bentebb j�tt, majd a plak�tokra n�zett.

 - H�t ezek meg? – k�rdezte k�v�ncsian.

 - Szerepl�v�logat�s – hadon�sztam az ecsettel.  – Nem j�ssz? – pillogtam r�, mire felnevetett.

 - Hogy �n? �reg vagyok m�r ehhez.

 - Dehogy is – r�ztam meg a fejem. S�t�t elm�m egy p�kh�l�s zug�ban fantasztikus �s ut�nozhatatlan terv kezdett alakot �lteni. – A f�rfi f�szerepl� pont olyan, mint te. Magas, helyes, okos, j� fej, n�kb�lv�nya – soroltam lelkesen.

 - Vigy�zz, r�nk szakad a plafon – nevetett fel. – �s ki lenne a n�i f�szerepl�? Te? – kacsintott r�m.

 - Nem. � – b�ktem a fejemmel Andromeda fel�, aki erre szorgos festeget�sbe kezdett.

 - Hmm… rendben. Fel�lem. �gy sincs semmi dolgom.

Sz�vem szerint �r�mt�ncot j�rtam volna, de nem volt kedvem le�getni magam, �gyhogy ink�bb csak d�dolgattam.

Ted ott maradt vel�nk, am�g be nem fejezt�k a plak�tokat. Elmes�lte, hogy Roxmortsban dolgozik, van egy kis k�nyvesboltja, de a Roxfortban lakik.

 - Any�m nem tud elszakadni t�lem – magyar�zta.

 - H�lye indok – vigyorogtam r�.

 - Az. De legal�bb indok.

D�lut�nra a plak�tok a falakon vir�tottak.

 - J�k vagyunk – mosolyogtam, �s sz�vem szerint pacsit adtam volna Andromedanak.

 - Igen – vigyorgott.  – Egy sz�ndarabban Teddel, Lana, te nem vagy norm�lis.

 - Mondt�k m�r – vigyorodtam el. – Na megyek a klubhelyis�gbe. Szia! – k�sz�ntem el t�le.

 - NYERT�NK! NYERT�NK! – rohant oda hozz�m Rod, amint bel�ptem az ajt�n. A karjaiba kapott �s megp�rgetett a leveg�ben.

 - De j� – mosolyogtam r�.

Az �sszes mardek�ros a klubhelyis�gben tombolt. K�r�lbel�l ezer �ve nem vert�k meg a Griffend�lt kviddicsben.

 - Nyert�nk! Nyert�nk! – k�nt�lta Rod, �s a kanap�hoz cipelt. Volt egy olyan �rz�sem, hogy ez az igen nagy fok� k�zvetlens�g, nem az ir�ntam �rzett szeretetnek, csup�ncsak egy j� nagy adag alkoholnak volt k�sz�nhet�.

 - Van pi�tok? – k�rdeztem, mik�zben le�ltetett a kanap�ra.

 - Persze. V�rj itt! Nyert�nk! – nyihogta, majd elt�nt a t�megben.

K�r�ln�ztem a teremben. A m�gikusan felhangos�tott zen�re egy csapat fiatal l�ny r�zta mag�t a kandall� mellett. Jared egy puffon �llva ecsetelte, hogyan l�tte neki a gurk�t Potter fej�nek. Mellettem egy p�rocska sm�rolt hevesen. A szemben l�v� kanap�n Lucius �lt �s engem n�zett. Legsz�vesebben megk�rdeztem volna, hogy mi�rt b�mul, de haragudtam r� �s nem tettem. Hagyjon engem b�k�n!

Kisv�rtatva visszat�rt Rod egy �veg ismeretlen eredet� pi�val.

 - Mi ez?

 - Kokt�l…�n kevertem. Igy�l.

A sz�mhoz emeltem az �veget. Ami benne volt… isteni… semmivel nem �rhetett fel az �ze. Belesz�d�ltem.

 - J�l vagy? – k�rdezte Rod.

Elmosolyodtam, �s magamhoz h�ztam a fi�t. �tkarolta a derekam �s az egyik hajtincsemet sodorgatta. A nyak�ba cs�koltam, de � elh�zta a fej�t.

 - Nem szabad – suttogta bizonytalanul.

 - Mi�rt?

Megfogta a kezem, �s elindult, utat t�rve a t�megben. �n csak k�vettem. F�lment�nk a h�l�ba.

 - �rtem m�r – �ltem az �gy sz�l�re.

 - Nem, nem �rted – telepedett le mell�m. – Ne j�tssz velem, Lana – n�zett a szemembe. A tekintet�b�l s�t�tt a f�jdalom. A f�jdalom, amelyet �n okoztam azzal, hogy eldobtam, majd megint magamhoz �desgettem, �s �jra eldobtam, mint egy j�t�kot, amit megun az ember. Kihaszn�ltam, igaz akaratomon k�v�l. �nz� d�g voltam, aki csak mag�val foglalkozott.

 - Rod, �n… - sim�tottam v�gig az arc�n.

 - L�tom milyen szemekkel n�zel Luciusre. Szinte �rzem a s�v�rg�sod… � csak kihaszn�lna, h�t nem �rted? T�le sohasem kapn�l szerelmet… �…�…csak eldobna t�ged, miut�n megszerzett mag�nak. Azt tenn� veled, amit te tett�l velem. Lana, ne hagyd magad…

�reztem, hogy egy k�nnycsepp folyik v�gig az arcomon. F�jt, amit Rod mondott… f�jt, hogy a k�pembe mondja az igazs�got. F�jt, hogy ez volt az igazs�g.

 - Lana, k�rlek, ak�rmit is mond, ne higgy neki! – fogta az arcom a k�t tenyere k�z� �s l�gyan megcs�kolt.

Szerettem Rodot, amennyire csak tudtam, de nem voltam szerelmes bel�. Ak�rmennyire is az akartam lenni. V�gigsim�tottam a karj�n, de elh�z�dott t�lem. Ijedten pillantottam r�, amikor megl�ttam valamit…

 - Mondd, hogy nem igaz.

 - Micsoda?- k�rdezte nagyokat pislogva. Megragadtam a bal karj�t, �s megl�ttam rajta a S�t�t Jegyet.

 - Nem, Rod, ugye nem?

K�ts�gbeesetten n�zett r�m.

 - Mi�rt? – k�rdeztem. – Tudod te mit jelent ez? – k�rdeztem, �s m�r semmit sem l�ttam a k�nnyeimt�l.

 - Igen tudom – v�laszolta keser�en.

 - Hogy tehetted? De mi�rt? �s mikor?

 - Megoldottam a rejtv�nyt. Onnan m�r nem volt vissza�t. – Nem mert a szemembe n�zni.

 - Milyen rejtv�nyt, Rod? Mi �r meg annyit, hogy ezt tedd?

 - Mindenki hal�lfal� lesz el�bb-ut�bb. Mardek�rosok vagyunk… el van d�ntve.

 - KURV�RA NINCS ELD�NTVE! – �lltam fel, �s lekevertem neki egy pofont. – Rod, egy k�nnyen manipul�lhat� gyerek vagy, semmi t�bb! Mindig van vissza�t ebb�l a szarb�l!  - �v�lt�ttem. � csak �lt ott, �s n�zett r�m olyan m�rhetetlen f�jdalommal a szem�ben, hogy sz�vem szerint megsimogattam volna, �s azt hazudtam volna neki, hogy j� az, amit tett.

 - MI�RT CSIN�LTAD? – �v�lt�ttem tov�bb. – Valami elfogadhat� magyar�zatot k�rek!

 - Mi folyik itt? – nyitott be Jared. K�ts�gbeesetten hozz�juk rohantam, �s a b�ty�m karj�ba vetettem magam.

 - Mi t�rt�nt? – k�rdezte, �s sut�n meglapogatta a h�tam. – Csin�lt veled valamit?

 - Nem – bontakoztam ki az �lel�sb�l �s megfogtam a bal kez�t. Felt�rtem a pulcsija ujj�t. Semmi sem volt rajta. Megk�nnyebb�lten s�hajtottam.

 - Menj el aludni – tan�csolta a b�ty�m. – Nagyon r�szeg lehetsz, ha ilyen zokog�k�rust rendezel.

 - Nem megyek… m�g… besz�lni akarok Roddal. Hagyj itt. L�gyszi… Menj vissza bulizni.

Jared egy fintor k�s�ret�ben kiment.

Visszamentem az �gyhoz. Rod �gy �lt ott, mint egy r�m�lt �llatka, aki azt v�rja, hogy a gazd�ja m�g egyszer beler�gjon.

 - Ne csin�ld – t�rdeltem le el�, �s kisim�tottam a haj�t az arc�b�l. �vatosan megfogta a kezem.  �g�rd meg nekem, hogy…  - azt akartam mondani, hogy „megjavulsz” de nem akartam m�g t�bbet b�ntani… m�r az �n m�rc�mmel is t�l szem�t voltam ma este – hogy �jra a r�gi leszel.

Lassan b�lintott egyet, �n pedig mosolyogva belet�rtam a haj�ba, magamhoz h�ztam �s megcs�koltam.

Megfogadtam, hogy seg�teni fogok neki, amiben csak tudok. Kider�tem mi volt az a rejtv�ny, amir�l besz�lt, �s mindent visszacsin�lok… Rod �jra norm�lis lesz, az �let pedig sz�p. A k�rd�s m�r csak az, hogy kit akarok ezzel a mes�vel �ltatni?