2. fejezet

Az Abszol �ton elt�lt�tt nap �ta m�r lassan k�t h�t is eltelt. H�rom nap volt h�tra a sz�netb�l, ez�rt �gy gondoltam ideje lenne k�z�lni a sz�leimmel, hogy Oliver n�lunk fogja t�lteni a sz�net utols� napj�t, �s m�snap egy�tt megy�nk ki a p�lyaudvarra. Valami�rt nagyon �gy �reztem, hogy nem d�jazn�k az �tletet.

            �gy gondoltam saj�t magamnak takar�tok meg energi�t, �s id�t, ha egyszerre k�zl�m mindkett�j�kkel a „j�” h�rt. A felt�teleknek viszont csak a vacsora felelt meg, viszont ez t�nt egyben a legrosszabb id�z�t�snek is, apum nem nagyon d�jazta, ha besz�lgett�nk ev�s k�zben.

- � k�rdezhetek valamit? – pr�b�lkoztam a t�ma felhoz�s�val.

- Persze kicsim, mir�l lenne sz�?

- H�t ���, csak… tudod hamarosan kezd�dik az iskola, �s azon gondolkoztam, hogy a p�lyaudvarra…

- Jaj kicsim j�, hogy felhoztad! – v�gott k�zbe apum nagy meglep�d�semre. – M�ltkor elfelejtettem v�gig mondani hazafel�.

Ajaj lehet, hogy oda kellett volna figyelnem hazafel�, hogy mit magyar�z apu?

- Mit is? – k�rdeztem puhatol�zva.

- Azt, hogy hogyan jutsz el a p�lyaudvarra, mert �desany�d �s �n holnap utazunk egy k�lf�ldi konferenci�ra, �gy volt, hogy csak 31.- �n kell indulnunk de h�t Caramel hajthatatlan volt, minden�ron azt szeretn�, hogy hamarabb ott legyek, de ez most a te szempontodb�l nem fontos, �gy gondoljuk, hogy el�g felel�ss�g teljes vagy ahhoz, hogy ezt a p�r napod egyed�l t�ltsd.

- Tudnod kell kicsim, hogy ha �gy �rzed nem lenne j� ha egyed�l itt hagyn�nk akkor meg�rtem. – fogta meg a kezem anyu. – �risten John nem j� �tlet ez, ink�bb itthon maradok.

- Anyu nem lesz semmi bajom, apunak igaza van, el�g nagy vagyok m�r, nyugodtan menj csak el vele, �s �rezz�tek magatokat nagyon j�l.

- Dr�g�m m�r meg�g�rtem Corneliusnak, hogy velem j�ssz, nem mondhatom le miattad, �s Alexis is tud m�r mag�ra vigy�zni.

- T�nyleg anya, j�l elleszek, nem fogok elt�vedni, legfeljebb kimegy�nk taxival.

- Mentek?

- Megyek – jav�tottam ki gyorsan magam. –, csak kicsit skizofr�n vagyok

- Holnap reggel indulunk is Alexis. – fordult fel�m apu.

- Olyan hamar?

- Igen, min�l hamarabb ann�l jobb. – mosolygott. – Na, de most m�r menj aludni.

- Sziasztok.

- Szia kicsim �s j� �jt.

Felsiettem a szob�mba, �s lehuppantam az �gyamra, �s csak n�ztem ki a fejemb�l. T�nyleg nem �rtem magam, semmi �rtelme nem volt annak, hogy nem mondtam meg anyu�knak, hogy Oliver �tj�n hozz�m. J� anyu biztos iz�lt volna, hogy itthon marad, de �gy meg ha megtudj�k, �h ink�bb ne is foglalkozzunk ezzel. Csak ezut�n esett le, hogy hopp�, hisz anyu �s apu elutaznak, egyed�l leszek itthon. KOPP, h�t leesett, ilyen se fordult el�. Most r�gt�n �rni kell Olivernek

Helloka!

N�lam minden tuti. Sz�l�k holnap utaznak el /mint az ma kider�lt/, �gyhogy most k�t napig egyed�l leszek itthon / h�pp - h�pp /, ha van kedved �s anyud is j�nak l�tja akkor j�hetn�l p�r nappal hamarabb. �rj vissza ha tudsz valamit… Nagyon gyorsan!

Hatalmas pusy

Xela

Gyorsan r�k�t�ttem Herm�sz l�b�ra, �s kidobtam az ablakon, szeg�ny nem viselte t�l j�l, de per pillanat nem olyan �llapotban voltam, hogy ezzel k�l�n�sen sokat foglalkoztam volna.

            M�snap k�s�n keltem, any��k m�r r�g nem voltak itthon. �gy ahogy voltam k�cosan, alv� ruciban d�c�gtem le a konyh�ba. A h�z teljesen cs�ndes volt, t�k furcsa volt. Benyitottam a konyh�ba, �s j� kis �lmos fejjel elindultam a sp�jz fel�.

- Szia! – olyan sebess�ggel fordultam a hang ir�ny�ba, ami t�lem �gy p�r perccel a kel�s ut�n rekordnak sz�m�tott.

- Oliver! A fr�szt hoztad r�m! – ki�ltottam r�.

- Bocsi. Nem gondoltam, hogy �gy reag�lsz, csak po�nnak sz�ntam! Gondoltam �r�ln�l ha meglepn�lek.

- �r�l�k, csak megijesztett�l.

- egy�bk�nt t�k aranyos ez a ruci, �s ez a hajkombin�ci�, cs�b�t� vagy kicsi l�ny – mondta vigyorogva mik�zben fel�m l�pett.

- Eln�z�sedet k�rem, nem gondoltam r�, hogy itt leszel, �gy nem �lt�ttem fel a kis est�jit, �s nem l�ttem be a hajam a tiszteletedre – feleltem neki, mik�zben pr�b�ltam nem gondolni r�, hogy leleplezte a macis alv� toppom �s nacim. – Na, akkor �n most fel is megyek �t�lt�zni. – �gettem fel a l�pcs�n.

- Kicsi l�ny. – ki�ltott ut�nam. – T�nyleg csini vagy!

- K�sz – mondtam mosolyogva.

- Na fut�s, �lt�zz �t �n el leszek addig, de azt�n ezt a mamuszt t�nyleg vedd el, mert m�g a v�g�n r�d mozdulok. – kacsintott, majd kisietett az udvarra.

- H�lye – mondtam magamnak, mik�zben felcaplattam a szob�mba. Fel�rve beleugrottam valami ruhaf�l�be, �s m�r siettem is vissza a konyh�ba. Oliver m�r ott �lt az asztaln�l, ami megvolt ter�tve.

- Nem gondoltam volna r�lad, hogy ilyen kis h�zias vagy, valaki egyszer nagyon fog �r�lni ennek a tulajdons�godnak.

- Ezt csak neked, csak most kicsi l�ny! Na j� tal�n m�g lenne egy kiv�tel. Tervezt�l valamit m�ra?

- H�t mivel nem tudtam, hogy j�ssz arra gondoltam, hogy zajongok kicsit. Mi�ta a Roxfortba j�rok alig jutottam a zongor�hoz.

- Istenem miket tudok meg, azt hittem a git�roz�sban kimer�l a zenei v�n�d.

- Rosszul hitted!

            Reggeli ut�n felment�nk a szob�mba, sokszor j�rt m�r itt de csak most l�tta v�gleges form�j�ban. Az eg�sz napot v�gig besz�lgett�k, Harry Potter is sz�ba ker�lt egyszer, Oliver v�ltig �ll�totta, hogy ki akart�k r�gni az iskol�b�l. Hittem Olivernek hisz r�g�ta ismerem, de nem �rtettem, hogy ha ez igaz, akkor a pr�f�ta mi�rt nem verte nagy dobra, mostan�ban nem nagyon szerett�k Harryt, se Dumbedoret. Persze v�gig hallgathattam Oliver besz�mol�j�t arr�l, hogy mi�rt mentek sz�t Lilian-al. Nem mintha egy�rtelm� lenne, hogy teljesen nem illettek �ssze.

            M�r k�t napja n�lunk tany�zott Oliver, �s fergeteges hangulatot csin�lt, im�dtam vele lenni, ilyenkor minden jobb volt szebb �s boldogabb. Az indul�s el�tti utols� napot a holmink �sszepakol�s�val, �s ebb�l ad�d�an a h�z rendbe rak�s�val t�lt�tt�k. �gy tervezt�k, hogy este mintegy az elt�lt�tt napok, �s a mai munka megkoron�z�sak�nt, csendes pihen�t fogunk tartani. �gy h�t s�t�ted�s ut�n letelepedt�nk a nappaliba. Oliver f�z�tt finom te�t, �s azt sz�rcs�lgetve besz�lgett�nk.

- Oliver hogyhogy megvetted a cic�t? – b�ktem a fejemmel a padl�n hemperg� kiscica fel�, amelyet Oliver hozott mag�val.

- Olyan kis j�pofa volt, �s mikor te megvetted a testv�r�t, gondoltam veszek �n is egyet.

- Ugyan m�r, nem mered bevallani, de a kis aranyos sz�ved miatt nem tudtad otthagyni ezt a dr�ga cicut.

- Nem �rte mir�l besz�lsz.

- Dehogynem, de ha nem akarod bevallani, musz�j lesz kier�szakolnom bel�led az igazs�got!

- Seg�ts�g meg akarnak er�szakolni! – kiab�lta r�h�gve. – Nana! Tudod, hogy ezt nem b�rom! A hal�lba k�ldhetsz ezzel! – kezdett neki, mikor megl�tta, hogy hatalmas csikiz� rohamra sz�m�that. – Kicsi l�ny te egy boszorka vagy!

- Nagyon j� a megfigyel� k�pess�ged – feleltem mosolyogva �s odaugrottam hozz�.

            Csikiztem ahol csak �rtem, � meg csak nevetett alattam, meg se pr�b�lt v�dekezni. T�bb percig �gy ment, m�g v�g�l eljutottunk arra a pontra, hogy ha tov�bb csikizem akkor megfullad.

- The kis bhoszorkha – lihegte, mik�zben megpr�b�lt felt�p�szkodni, ami nem nagyon j�tt �ssze neki, mivel m�g mindig rajta �cs�r�gtem. -, most azt�n kapsz! – ki�ltott �s r�gt�n nekem is esett.

             Ahol csak �rt csikizett, nem is tudtam, hogy csikis vagyok. Soha senki enm csikizett meg, �gy egy�ltal�n nem voltam annak tudat�ban, hogy �n is csikis vagyok. H�t msot legal�bb megtudtam, azt hittem mindj�rt meghalok, hol a nevet�st�l, hol a leveg� hi�ny�t�l. Hirtelen puffan�s, �rzem, hogy f�ldet �rek �s r�gt�n ut�nam �s r�m �rkezik Oliver.

- �n vagyok neh�z, mi? – k�rdeztem t�le kacagva.

- Beza kicsi l�ny, nem is vagy te olyan kicsi! – mondta, mik�zben megpr�b�lt lesz�llni r�lam.

- El kell ismerned, hogy egy hihetetlen�l vajsz�v� pasi vagy.

- El van ismerve, de cser�be k�rek valamit, mutasd be azt a nagy zongora tud�st amit els� nap emlegett�l.

- �risten, nagyon r�g zongor�ztam utolj�ra. – t�p�szkodtam fel. – Eleinte nem nagyon fog, menni.

- Nem gond, �n annyira nem �rtek hozz�, hogy t�lem v�gig nem mehet.

Nagyon furcsa volt �jra a zongor�hoz �lni. A Roxfortba val� felv�tel el�tt nagyon sokat zongor�ztam, anyu elv�rta t�lem. J� volt �jra ott �lni, �s csak nyugiba zen�lni.

            Este ott a nappaliban aludtunk el, �s kicsit k�sve is �bredt�nk reggel. Gyorsan megreggelizt�nk, �sszeszedt�k a m�g sz�tdob�lt cuccaink. A macsk�kat betuszkoltuk a kis sz�ll�t� dobozba, Oliver h�vott taxit. Mire ide�rt m�r nagyj�b�l k�szen voltunk, m�g gyorsan felkaptam n�h�ny k�nyvet, Oliver engem kapott el, �s „r�ngatott” ki a kocsiig.

            Mire �tjutottunk a v�g�nyunkra, m�r a vonat �pp indul�shoz k�sz�l�d�tt. Gyorsan feldob�ltuk a holminkat, �s mi is felugrottunk. A nagy siets�gt�l kif�radva rogytunk le a folyos�ra �s percekig n�m�n �lt�nk ott, egym�s zih�l�s�t hallgatva.

- Meg k�ne keresni Ronnie-t – fordultam Oliverhez.

- J� �tlet, neked ut�na am�gy is sietned kell a prefi gy�l�sre.

- Uh, t�nyleg ez kiment a fejemb�l, rem�lem McGalagony nem lesz kiakadva.

- Nem hiszem, de akkor induljunk.

J� p�r kup�t v�gig kellett n�zn�nk mire megtal�ltuk Ronnie-t, az �n dr�ga bar�tosn�mat. Ronnie mugli sz�let�s� volt, saj�t elmond�sa szerint ez�rt volt ilyen j� tanul�. Szerinte az j�tszott k�zre abban, hogy j� tanul�, hogy a mugli tudom�nyok ut�n a var�zsl�k vil�ga sokkal �rdekesebb volt sz�m�ra, �s mindent tudni szeretett volna, ezzel minden bizonnyal �n is �gy lettem volna. A kup�ban egyed�l �ld�g�lt �s egy j� vaskos k�nyvet olvasott.

- Hello – k�sz�nt�nk egyszerre Oliverrel.

- Sziasztok, m�r azt hittem lek�st�tek a vonatot.

- Majdnem, de szerencs�re el�rt�k. – feleltem mik�zben feltuszkoltuk a csomagjainkat az �l�sek f�l�.

- Ronnie dr�ga, mizu vele? – huppant le mell� Oliver, majd �tkarolta a v�ll�t.

Olvier ami�ta csak ismeri Ronnie-t bele van z�gva, b�r err�l a kedvenc bar�tn�m nem igen vesz tudom�st, valami�rt nem szimpatiz�l az Oliver f�le fi�kkal. B�r �gy t�nik Olivert nem nagyon izgatja a dolog, ismerem annyira, hogy tudjam igenis ez komoly �rzelem n�la, �s holmi fut� kapcsolatok nem feledtetik Ronnie-t.

- Na j� gyerekek, nekem indulnom kell a Prefektusi gy�l�sre, �gy is elk�stem. Azt�n Oliver tartsd magad takar�kon, ha lehet ne veszetek �ssze!

- Ugyan egy angyallal nem lehet �sszeveszni. – mosolygott Ronnie-ra. – Mit olvasol?

- Tolkien…

Hallottam m�g miel�tt beh�ztam magam m�g�tt a kup� ajtaj�t. Sietve indultam a vonat elej�hez, �ltal�ban az els� vagonban tartott�k a prefektusi gy�lekez�t. Mire oda�rtem m�r az �j prefektusok bemutat�s�n�l tartott McGalagony.

- Eln�z�st professzor.

- Semmi gond Miss Gilmore, a l�nyeg, hogy el�ker�lt. Nos teh�t az �j prefektusok bemutat�s�n�l tartottam. A Mardek�r h�zb�l Mr. Malfoy �s Miss Parkinson, a Hugrabugb�l Miss Abott �s Mr Macmillan, a Holl�h�tb�l pedig Miss Patil �s Mr Goldstein ker�lt ki prefektusk�nt. Term�szetesen mint �jonc prefektusokt�l magukt�l is ugyanazt a viselked�st v�rjuk el amit az id�sebb prefektusok gyakorolnak, b�rmilyen nem� probl�m�val a h�zukban maguk felett j�r� prefektushoz kell fordulniuk. �gy gondolom mindent k�z�ltem amit itt megtehettem, tov�bbi j� utaz�st – k�sz�nt el a professzor.

- Kik lettek a Griffend�lb�l? – fordultam Danielhez, aki az �vfolyamomban volt a m�sik Griffend�les prefektus..

- Hermione Granger �s Ronald Weasley, most megyek Xela, majd m�g besz�l�nk.

- Ok�, szia. – intettem, mik�zben Hermione-t kerestem a tekintetemmel. – Szia, Gratul�lok! Tudtam, hogy Prefektus leszel.

- Xela! Szia, m�r nem tudtam hol lehetsz. � itt Ronald Weasley – mutatott a mellette �ll� fi�ra.

- Szia Alexis Gilmore – ny�jtottam a kezem.

- Heloka, Ron…

- H�vj csak Xela-nak biztos sokat fogunk m�g tal�lkozni. – mosolyogtam r�.

- Bocsi, de nek�nk menn�nk kell, majd �rj�rat alatt ben�zek. Szia.

- Sziasztok.

- Na milyen volt a prefi gy�l�s? Kikt�l kell id�n rettegnem? – fordult hozz�m, mik�zben beh�ztam magam m�g�tt a kup� ajtaj�t.

- Semmi k�l�n�s, ugyan elk�stem r�la de az �j prefektusokr�l besz�molhatok neked. A Griffend�lben Hermione Granger lett �s Ronald Weasley.

- Hermione, �risten. �reztem a vesztem, az a csaj ki fog innen rugatni.

- M�r mi�rt rugatna ki? Nem is ismer.

- De ki nem �llhat engem.

- Ezt meg honnan beszed?

- Nem tudom.. csak �rzem, nem cs�p engem az a csaj. Ennyi az eg�sz.

- Aha, �s azt nem �rzed v�letlen�l n�ha napj�n, hogy teljesen h�lye vagy?

- Xela! – sz�lalt meg hirtelen Ronnie.

- Tess�k?

- Ne besz�lj �gy. – mosolygott r�m.

- Mondod ezt te?

- Ugyan kicsi, azt ne mond, hogy te hallottad valaha is k�romkodni – v�gott k�zbe hal�l komolyan Oliver.

- Ezt a t�m�t ink�bb ejts�k.

- Ronnie, �n �gy is szeretlek! – �lelte meg Oliver majd hozz�m fordult. – T�nyleg tud cs�ny�n besz�lni? – suttogta nekem.

- K�sz, most megnyugodtam, nem tudom mit kezden�k n�lk�led.

- Term�szetesen semmit.

- Oliver, �llj le, felment benned az ego pumpa. – Fordultam fel�j�k. – Mi j�t csin�lt�l a nyron Ronnie?

- Semmi k�l�n�set, �jfent nyaralhattam a rokonaimn�l, �gyhogy teljesen var�zs mentes k�t h�napot �lhettem meg. El�g uncsi volt, b�r azt be kell valljam,  hogy a tengerpart k�l�n�sen sz�p…

- �sszeszedt�l valami izmos v�zi ment�t, mi? – kottyantott k�zbe nagy vigyorral az arc�n Oliver.

- Csitt, gyanakszom r�, hogy az unoka testv�rem fog kapni egy Roxfortos levelet j�v�re, nagyon �r�ln�k neki.

A vonat�t alatt Ronnie el�g sokszor temetkezett vissza a k�nyv�be, f�leg mikor Oliver haverjai t�vedtek be. Valami�rt nagyon nem cs�pte �ket, nekem nem volt k�l�n�sebb bajom vel�k, Tom-ot kifejezetten kedveltem. Hermione is ben�zett p�r percre a j�r�r�z�s alatt, b�r a haverja nem nagyon d�jazta, �gy l�tszott nem nagyon �r�l a prefektusi teend�inek.

Mire meg�rkezt�nk a sulihoz az es� el�nt�tte az �llom�st, �gy egy kis fincsi s�r tengeren kellett �tverekedn�nk magunkat.

- Xela, neked nem a g�ly�kat k�ne pesztr�lnod?

- Ugyan, kicsi l�ny m�r nem is olyan kicsi, vannak m�r alatt a prefik akiket lehet ugr�ltatni. – kacsintott Oliver.

- Az�rt ez nem teljesen �gy van, de t�ny, hogy szerencs�re nem nekem kell rohang�sznom a pic�rok�rt.

A fi�kerek�rt persze megint csat�zni kellett, mintha nem jutna mindenkinek hely.

- �n most picit l�pek gy�ny�r� h�lgyeim. – indult el Oliver a bar�tai fel�, mikor kisz�lltunk a fi�kerb�l.

            A nagyterem mint mindig most is gy�ny�r�en festett. A Griffend�l asztal�hoz �rve gyorsan lehuppantunk Ronnie-val �s foglaltuk a helyet Olivernek is.

- Itt is vagyok csajok. – huppan le k�z�nk egy kis id� ut�n.

A s�veg dala id�n kifejezetten hossz�ra ny�lt, �s el�gg� mutatomnektekazutat hangv�tel�re sikeredett, b�r meglehetett �rteni, el�g g�zos volt mostan�ban minden. A beoszt�s ut�n persze Dumbledore sz�l�sra emelkedett.

- Jaj, ugye nem most fog bejelent�seket tenni. Azzal az egyik di�kja hal�l�t okozn� – szenvedett Oliver.

- Nyugi dr�ga, mindj�rt ehetsz.

Ezt igazolva, Dumbledore helyet foglalt a tan�rok asztal�n�l �s Oliver v�gre r�vethette mag�t az asztalon �ll� t�ny�rok tartalm�ra. A vacsora esem�nytelen�l telt, b�r ha j�l l�ttam, �s ezt esem�nynek lehet nevezni Lilian McCoy valamilyen aprop�b�l beesett az asztal al�.

- Na most m�r fullon vagyok. –d�lt h�tra el�gedetten Oliver. – J�het az �j esv�k� tan�r.

- Kicsit m�r unalmas, hogy minden �vben �jat kapunk – kottyantotta k�zbe Ronnie.

- Pszt. – fordultam fel�j�k, mikor Dumbledore sz�l�sra emelkedett.

            Mint mindig most is v�gig zongor�ztunk a mit nem szabad list�n, b�r ahogy �szrevettem Olivert ez minden �vben hidegen hagyta. Bemutatta az �j tan�rokat. Any�m ez az �j SVK tan�r olyan mint egy mut�ns b�ka.

- Ezt n�zd kicsi l�ny, a csaj nem v�gja hogy mennek itt a dolgok. – mutatott az �j tan�r fel�, aki �gy t�nt f�lbe k�v�nja szak�tani az igazgat�i besz�det.

- Azt hiszem, hogy be kell mutatni itt a dogokat ennek a n�nek, b�r nem �rtem hogy ker�lt ide. A hivatalban Caramelnek dolgozott eddig.

- Nem hiszem el, m�r itt is kamp�nyoltatni fog az �reg? – fintorogtam.

- Csitt m�r! – fordult fel�nk Ronnie. – K�v�ncsi vagyok mir�l gajdol.

Megpr�b�ltam �n is odafigyelni, de h�t nem nagyon j�tt �ssze. El�g unalmasan adta el� az eg�szet, de az�rt volt amit kivettem bel�le, �s arra a meg�llap�t�sra jutottam, hogy nem szeretem ezt a n�t.

- Istenem, nem b�rom – ny�g�tt fel Oliver, mik�zben l�tv�nyosan az asztalra ’ejtette’ a fej�t.

Nagy v�gre befejezte a monol�gj�t Umbridge �s �jra sz�hoz jutott az igazgat�.

            Mire elindultunk a Torony fel� Oliver hangosan szenvedett, hogy � milyen f�radt.

- Ne szenvedj m�r, �s m�g a n�k hisztisek. – sz�lt be Ronnie.

- Igenis hisztisek vagytok, �s �n most nem hisztizek csak kinyilv�n�tom az �rz�seim.

- K�ny�rg�m ne kezdjetek r�. – ny�gtem Oliver al�l aki valamilyen okb�l kifoly�lag j� �tletnek tartotta, hogy r�m d�lve megy fel a toronyba.

Nagy neh�zs�gek k�zepette meg�rkezt�nk a klubhelyis�gbe, �s szerencs�re nyugi volt. �ljen a prefektusi teend�im ma se lesznek.

- H�leluja! – ki�ltott  fel Oliver mik�zben le�lt az egyik fotelbe.

- Jaj te szeg�ny, majdnem belehalt�l ebbe a nagy �tba. – mosolyogtam r�.

- jaja, csak te tartottad bennem a lelket kicsi l�ny, �gyhogy meg�rdemelsz egy nagy nagy �lel�st.

            Olyan lend�lettel �lelt meg, hogy azt hittem a kandall�ba �rek talajt. A kandall�ig ugyan nem jutottunk, de valakinek igen kem�nyen neki �tk�zt�nk.

- Au! – kaptam a fejem azon r�sz�hez melyet bev�gtam a m�g�ttem �ll� v�ll�ba.

- Ti mindig neki mentek valakinek? – hallottam egy ismer�s hangot Basszus a sr�c az Abszol �tr�l.

- Bocsi haver, nem direkt volt. Csak ez a dr�ga le�ny nem k�pes megtartani az egyens�ly�t.

- Engem nem zavar ha ti ennyire egy�tt vagytok, csak k�ny�rg�m engem ker�ljetek el, mert nagyon vesz�lyesek vagytok r�m n�zve �gy p�rban – mondta Larten, majd elindult a fi�k h�l�termei fel�.

- �n megmondtam kicsi l�ny! Te vonzod ezt a pasit. – kacsintott Oliver.

- Vicces vagy, na �n megyek aludni, lejegelem a p�pom �s elteszem magam holnapra. Te meg menj azt�n besz�lgess a dr�ga ex-eddel. –intettem Lilian fel�, aki igen magabiztosan k�zeledett fel�nk.

- Jaj nekem, j� �jt picim. – adott egy puszit, majd elindultam felfel�.

A szob�ba m�g senki nem volt, Gyorsan elfutottam f�rdeni, felkaptam az alv� rucim �s beb�jtam a j� meleg �gyba, sajgott a buksim ahol bevertem… furcsa volt, a fejem b�bj�n dobogott a sz�vem. Egy ideig �lmatlanul fek�dtem, azt�n el�ker�lt a macsekom, beugrott mell�m az �gyba �n pedig elh�ztam az �gyf�gg�nyt. Hamarosan elnyomott az �lom.