3. Fejezet

M�snap besz�lget�sre �bredtem. Nagy nehezen el�rtem, hogy ki l�ssak a k�t lyukon, ami a fejemen volt. Ronnie rajt k�sz�lts�gben �lt az �gyam sz�l�n, �s Natalie-t hallgatta.

- Reggelt. – cs�sztam ki az �gyb�l.

- Szint�n. Tegnap hamar elt�nt�l Xela. Merre k�sz�lt�l? – fordult fel�m Natie.

- Semerre, csak hamar felj�ttem aludni. Szok�sos els� nap m�g kor�n feksz�nk ritu�l�m – feleltem mosolyogva.

- �rtem. M�rmint sose �rtettem a l�nyeg�t, de mindegy.

- Jah. Ronnie? – pillantottam k�rd� tekintettel bar�tosn�mra, mik�zben beleb�jtam a tal�romba. – Indulhatunk?

- Nem r�m kellett v�rni. –csipkel�d�tt.

Mire le�rt�nk a nagyterembe siker�lt nagyj�b�l fel�brednem.

- Szia Oliver.

- ’Reggelt.

- �rarendek?

- Nyugi Kicsi, m�g azt se tudom milyen t�rgyakat veszek fel, nem hogy majd itt kor�n reggel l�kjem neked az �rarend�nk.

- Uh, t�nyleg. Id�n az RBF eredm�nyek is besz�m�tanak. Mi lesz, ha nem jelentkezhetek valamire ami �rdekelne?

- Akkor valaki piszkosul elsz�rt valamit. Mert te tuti mindenb�l j� jegyet kapt�l. �n m�r nem annyira ugr�lok a kis E-el.

- Mire kapt�l E-t?

- M�giat�rt�netre.

- Azt meg, hogy a fen�be hoztad �ssze?

- �gy, hogy rossz jegyzetet magoltam be.

- �gyes.

- Jah, t�bbet nem fogadok el Fred-t�l jegyzetet. „�n is ebb�l tanultam” … nan�, az�rt nem lett meg az RBF neki se.

- Te k�pes volt�l Fred-t�l jegyzetet k�rni. Beteg volt�l? Vagy mi?

- Most m�r am�gy is mindegy. Binns bevesz ezzel is.

- Az tuti. Csak el�g vicces. – mondtam mosolyogva.

- Marh�ra, ap�m m�r nem �r�lt annyira. Neked bezzeg csak a B�jitaltanon kell izgulnod. Piton csak K-val vesz be embereket.

- �hm… az nekem megvan. – pr�b�ltam az asztal al� b�jni.

- Micsoda? – hallottam egy sip�toz� hangot a f�lemt�l k�r�lbel�l k�t centire.

- Te el�rted Pitonn�l a K-t? Jesszus Xela!

- Hello Lilian. – k�sz�ntem a sip�toz� veszedelemnek, mik�zben azt n�ztem hogy t�nik el Oliver a pad alatt.

- Szij�ka. Oliver?

- Ha j�l eml�kszem m�g barlang�szik egy kicsit. - most komolyan megp�ck�lte a l�bam, itt fedezem � meg gonosz

- Tess�k?

- Semmi, csak vicc volt.

- Aha, nem �rtem… mond meg l�gyszi Olivernek, hogy kerestem.

- Amint tudom �tadom.

- K�szi. Na szij�ka.

- H�, h�s. – buktam le az asztal al�. – Ez a csod�latos le�ny keresett t�ged.

- Vicces.

- Az vicces ahogy bujk�lsz el�le.

- �n a helyedben nem fedeztem volna neki. – kottyantotta k�zbe Ronnie.

- Persze mert TE gonosz vagy, m�g Xela, az �n egyetlen kicsi dr�g�m kedves, aranyos, �s okos �s…

- �s ezt te most hagyod abba, nem vagyok hajland� a n� �gyeidben tov�bb assziszt�lni.

- �rtettem. Na m�r j�n is McGalagony. Jupij most tudom meg, hogy mire nem mehetek.

- Kis pozit�v ember vagy.

McGalagony hamar „�sszedobta” az �rarendjeinket. Ronnie el is sietett Sz�mmisztik�ra. Mi pedig �lvezt�k, hogy az els� �r�nk lyukas. Oliver a b�jitaltanr�l lecs�szott, de am�gy se volt a sz�ve cs�cske a tant�rgy, �ll�totta, hogy a f�z�sre hasonl�that� tudom�ny csak n�knek val�. Vajon err�l mit gondolna Piton professzor. Volt egy olyan �rz�sem, hogy nem akarom tudni.

- Ronnie?

- Sz�mmisztik�n.

- M�g mindig nem �rtem, hogy tudja azt a maszlagot megtanulni.

- Neked maszlag, mert olyan k�pess�gek kellenek hozz�, amikkel te nem rendelkezel.

- �s pedig? – n�zett r�m sz�monk�r� tekintettel.

- Logika.

- Au.. Ezzel a lelkembe tiport�l.

- Bocs, kihagyhatatlan volt.

Az els� h�t az �j rendszerbe val� beszok�s jegy�ben telt, legal�bbis az �n szempontomb�l. Furcsa volt, hogy nap k�zben �gymond le lehetett �llni. B�r zs�foltnak, zs�folt volt az �rarendem, de �gy is akadtak benne lyukas �r�k. B�r nagyt�bbs�gben tanul�ssal t�lt�ttem ezeket az �r�kat, de az�rt j� volt a tudat, hogy ha akarn�k le�llhatn�k �s pihenhetn�k az �r�k k�z�tt.

            Persze zavar� t�nyez�k mindig vannak, az �n kis ”t�k�letes” vil�gomba. A kis koccan�s �ta, �ton-�tf�len Lartenbe botlottam. Kezdett el�gg� ideges�teni a dolog. Persze, hogy boldogs�gom teljes legyen ut�lag felvette a b�b�jtant. Mint azt j�l �rtes�lt, pletyk�s dr�g�mt�l megtudtam Larten v�gz�s volt, �s id�n j�tt r�, hogy elengedhetetlen sz�m�ra a B�b�jtan tudom�ny elsaj�t�t�sa. K�ny�rg�m mi�rt pont most j�tt r�. �gy gondolta, hogy van � olyan �gyes, hogy egy �v alatt k�t �vet tanuljon meg, h�t… szerintem er�sen t�ved�sben volt. Annyira ideges�t ha a k�zelemben van. Csak tudn�m mi�rt. Oliver persze im�d r� megjegyz�seket tenni. El is k�lt�ztem mell�le Ronnie-val. Ronnie m�g tal�n �r�lt is neki. �gy tudott figyelni… persze Oliver nem adta fel. Most is istenem, csak egy pillant�s fel�, �s m�r l�tom az arc�n azt a kaj�n vigyort, �s ahogy pr�b�l t�togni nekem… �llat az az ember.

- Jaj Ronnie. �n ma m�g felrobbanok ett�l az embert�l.

- Ne is foglalkozz vele, ha b�mulni akar, hagy b�muljon.

- Te most mir�l besz�lsz?

- Mi�rt, te mir�l?

- Oliverr�l, �s a h�lyes�geir�l.

- Oh, h�t �n pont nem arr�l – felelte mosolyogva. –, hanem a nemr�g felavatott �tk�z� falatokr�l. Eg�sz �r�n t�ged b�mul.

- Lehet nem l�tott m�g embert, �s mi az, hogy �tk�z� fal? Csak egyszer ment�nk neki.

- K�tszer. – jav�tott ki.

- J� akkor k�tszer, de akkor is… �s mi�rt b�mul?

- Xela, honnan tudjam? Azt hittem nem �rdekel.

- Addig nem is �rdekelt, am�g nem tudtam r�la, hogy b�mul.

- Jaj. Kicsit sz�t vagy esve m�ra.

- Vajon mi�rt? Ha neked k�ne eg�sz nap Oliver h�lyes�geit hallgatnod egy dupla �tv�ltoztat�stan ut�n, akkor te is ny�zott lenn�l.

- Ott a pont, de ne foglalkozz vel�k. Biztos front van.

- Igazad van.

Flitwick p�lcamozdulat�ra pr�b�ltam koncentr�lni, de �reztem a tark�mon, hogy Horston engem b�mul. Mi�rt, mi�rt teszi ezt velem? Biztos azt akarja, hogy megbukjak, � annyira nem ut�lhatott meg. Na vonatkoztassunk el t�le, hisz ki �? Senki. Legal�bbis nekem.

- Xela!

- Hmm?

- Azon gondolkoztam, hogy tal�lkozt�l-e m�r Jeremyvel?

- ���… nem, id�n m�g nem.

- Aha, azt hittem m�r p�rszor �sszefutottatok.

- Mib�l gondoltad?

- Abb�l, hogy �lland�an r�lad besz�l, legal�bbis megpr�b�lja r�d terelni a t�m�t.

- Nagy t�mahi�nyban szenvedhettek.

- Jaj Xela, olyan vagy. Mindig al�becs�l�d magad.

- aha, biztos.

- Ne csin�ld m�r. – b�k�tt j�l oldalba.

- Au! Ronnie!

- Miss Gilmore, k�rem!

- Eln�z�st professzor.

A t�bbiek tekintete visszav�ndorolt az �pp magyar�zata k�zep�n tart� professzorra. Egy embert kiv�ve.

- Most mi�rt n�z?

- Ki? Horston?

- Most mi�rt teszed a h�ly�t? Nan�, hogy Horston.

- J� j�, nyugi, Oliver is t�ged n�z.

- Mindj�rt felrobbanok t�led.

- Bocs. Kicsit ideges vagy, nem? Egy�bk�nt tuti nem az�rt n�z, mert n�lad van a k�nyve.

- Basszus! – csaptam a homlokomra. – Elfelejtettem visszaadni neki.

- Nem tudja, hogy n�lad van.

- Honnan veszed?

- Onnan, hogy � mondta. M�ltkor besz�lt�nk, �s mes�lte, hogy ny�ron elhagyta valahol az egyik kedvenc k�nyv�t.

- Mi lett bel�led? Kezdesz n�pszer�, �s „t�rsadalmi” t�m�kban j�l �rtes�lt lenni. Te mindenkivel j�ban vagy mostan�ban.

- Nem �n vagyok mindenkivel j�ban, hanem �k vannak �n velem j�ban.

- Na ezt j�l meg aszontad.

- Te is tudod, mit akarok ezzel.

- Tudom.

T�ls�gosan is .

M�giat�rt�neten �lve, �letemben m�r nem is tudom h�nyadszor �reztem �gy, hogy hi�ba �rdekes a var�zsl�k t�rt�nelme �n itt �s most meghalok unalmamban.

            Punnyad�somb�l, �s hal�lk�zeli elm�lked�semb�l egy pap�rgalacsin hozott vissza Binns term�be. Ami nem volt meglep�, megn�ztem volna Oliver arc�t mikor homlokon dobom egy galacsinnal.

- Leveled j�tt.

- Nem mondod? – fordultam d�rm�gve Natie fel�, mik�zben elkezdtem bontogatni a papirk�t.

na kicsi l�ny, kiheverted a b�b�jtant?

R�mozdultam Hermione Grangerre..

Enn�l a mondatn�l �llt meg a lelki fejl�d�sem. hogy, mi van? Oliver? �s Hermione? Ez beteg?

Nem voltam k�pes v�laszolni. Csak �ltem magam el� meredve, �s azon gondolkoztam, hogy mi�rt van nekem ilyen h�lye legjobb haverom. K�ny�rg�m Hermione ha fizetn�nek se �llna le pont �vele. Sz�pen �ghetett, �s �n nem l�ttam.

- Mi az Xela? Baj van?

- Nem, nem Natie… csak kicsit le�llt az agyam.

kicsit… ink�bb nagyon

�ra ut�n botladozva mentem fel a klubhelyis�gbe. El�g f�raszt� napom volt, Oliver h�lyes�ge csak r�tett egy lap�ttal. Csak annyit akartam, hogy vacsora ut�n a szok�sos tanul�si adagomat ”ledolgozzam” �s bed�lhessek az �gyba, �s mindezt egyed�l, mindenf�le fajta h�lyes�gt�l mentesen k�v�ntam megtenni.

            Persze, hogy megint az utamba �lltak. Nan�, hogy Horston, �jabban az �n tanul� sarkomba f�szkelte be mag�t, �s a k�nyv f�l� g�rnyed�s tudom�nya k�zben is k�pes volt n�ha engem szuger�lnia, sz�p az �let.

- Mi�rt duzzogsz?  - j�tt oda Ronnie.

- Horston…

- Mi van vele? – n�zett k�rbe tekintet�vel keresve az eml�tettet. – Jesszus! A helyeden �l, mit �l… Tanul! Jaj Xela, mi lesz most, h�vjam Madam Pomfrey-t?

- Kac-kac, marha vicces vagy.

- Olyan durci vagy ma, kicsit felengedhetn�l.

- Majd pr�b�lkozom.

- Helloka.

- Hali Jeremy.

Jeremy… ajaj

- Szia. – K�sz�ntem, alig hallhat�an, majd megpr�b�ltam teljesen elmer�lni a k�nyvemben. Nem j�tt be.

- Milyen volt a nyarad?

- J�. – feleltem fel se pillantva.

Most m�rt vagyok ilyen tet�?

Feln�ztem �s vele tal�ltam szembe magam. Jeremy… vajon m�g mindig azzal a pi�ca csajjal j�r?...

- Az j�, sz�leid? J�l vannak?

- Gondolom, p�r napja j�ttek haza Oroszorsz�gb�l, ott volt valami iz�hoz�biszbasza apunak. – A szem�be n�ztem, �s mintha meg�t�tt volna az �ram, ajaj n�zz�nk csak m�sfel�.

Hirtelen elkaptam r�la a tekintetem. Lehet jobban tettem volna, ha megpr�b�lom �llni a tekintet�t. Mert �gy megpillantottam a Hermionet fiksz�roz� Olivert, �s err�l eszembe jutott a m�giat�rt�net �ra alatti levelez�s, pont amire nem akartam gondolni. Elford�tottam a tekintetem addigra m�r csak Ronnie �llt el�ttem, szemreh�ny� tekintettel n�zett engem.

- Mi van?

- Az van, hogy h�lye vagy.

- Most mi�rt?

- Az�rt mert Jeremy idej�n veled besz�lgetni, Te meg tot�l sim�n �tn�zel rajta.

- Nem �llt sz�nd�komban.

- Persze! Xela, te tetszel ennek a sr�cnak, mi�rt kell bunk�znod vele.

- �n nem bunk�zok! Csak hossz� napom volt, vili?

- Persze, ink�bb hagylak tanulni.

- K�sz…

�pp, hogy a k�nyveim f�l� hajoltam �reztem, hogy valaki le�l mell�m… Komolyan felrobbanok m�g ma.

- Xelaaa. – hallottam egy nyervog� hangot. Fel se kellett pillantanom r�gt�n tudtam, hogy legkedvencebb bar�tom ex-e adja ki mag�b�l ezeket a hangokat… k�zvetlen�l mellettem. Csak � tudott ilyen hangfrekvenci�n nyiv�kolni.

- Na, Xela l�gyszi figyelj m�r r�m. Oliverr�l lenne sz�, k�rlek.

- Az istenit! Ma mindenki engem tal�l meg? – pattantam fel. – Oliver! Ott. Van. L�tod? Nem hiszem el, hogy nem ismered meg! Menj oda �s besz�ld meg vele. Az isten�rt feln�ttek vagytok! Neki nyiv�kolj, ne nekem!

            Felkaptam a k�nyveimet, �s felviharzottam a h�l�nkba. Magam ut�n becsapva az ajt�t vet�dtem le az �gyamra.

- Xela? Ideges vagy?

- Bocs, Jas… csak kicsit kimer�t� napom volt. El�g ideges vagyok.

- Azt l�tom. �n most ink�bb hagylak, lemegyek megkeresni Natie-t.

- Oks. – Fordultam fel�, de m�r csak a csap�d� ajt�t l�ttam.

Le�ltem az ablakhoz a k�nyveimmel, �s neki �lltam a dolgomnak. Nyugiba. Egyed�l. Rosszkedv�en.

Nem vagyok norm�lis.